A Kofi Annannal, az ENSZ és az Arab Liga szíriai különmegbízottjával tartandó tárgyalásait megelőző sajtóértekezletén Lavrov hangsúlyozta: Moszkva ellenzi, hogy az ENSZ szíriai megfigyelő csoportja mandátumának meghosszabbítását összekössék az ENSZ alapokmánya szankciókat is lehetővé tevő 7. fejezetével.
Az orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Bassár el-Aszad távozása irreális követelés, mert a szíriai elnök „mögött áll az ország tekintélyes része”. Megismételte: Oroszország politikája nem egyetlen emberre épül, mindazonáltal Moszkva nem fog megengedni olyan politikai átmenetet, amelyet a szíriai nép nem támogat.
Konstruktív nyomásgyakorlás kellene
Lavrov szerint most a legfontosabb „a genfi megállapodások teljesítése”. „Mi ezt becsülettel végrehajtjuk Damaszkusszal és az ellenzékkel együttműködve, de nem látunk hasonló erőfeszítéseket nyugati és bizonyos regionális partnereink részéről” – vélekedett. Mint mondta, nem lehet addig szó az ENSZ alapokmányának 7. fejezetében foglaltakról, amíg nem hajtják végre az ENSZ Biztonsági Tanácsának már elfogadott határozatait és „mindazt, amire kötelezettséget vállaltunk Genfben”. Moszkva nem enged át az ENSZ BT-ben olyan szíriai határozattervezetet, amely nem a genfi megállapodásokon alapul – tette hozzá. Nyomást kell gyakorolni az összes szíriai félre, beleértve a fegyveres ellenzéket, de konstruktív és nem uszító módon – figyelmeztetett.
Oroszország határozottan törekedni fog a nemzetközi megfigyelők mandátumának meghosszabbítására, de megengedhetetlennek tartja, hogy „cserealapként” használják őket – folytatta. „Nyugati partnereink azt mondják nekünk: ha nem egyeztek bele az ENSZ-határozat elfogadásába, akkor mi elutasítjuk az ENSZ-megfigyelők mandátumának meghosszabbítását. Ezt abszolút kontraproduktív és veszélyes megközelítésnek tartom” – jelentette ki Lavrov.
„Rettenetes, ami Szíriában történik”
„Rettenetes, ami Szíriában történik, emberek halnak meg” – mondta. „Haladéktalanul véget kell vetni az erőszaknak, és ezért minden ellenségeskedő félnek be kell szüntetnie a harci cselekményeket, és összhangba kell hoznia a nehézfegyverzet kivonását a szíriai városokból az ENSZ ellenőrzése alatt”.
Lavrov reményét fejezte ki, hogy a szíriai ellenzéknek lesz közös tárgyalócsoportja. „Nagyon reméljük, hogy azok az államok, amelyeknek befolyásuk van az ellenzékre, ezt arra használják, hogy mielőbb kinevezzenek ilyen tárgyalókat” – mondta.
Az orosz külügyminiszter határozottan visszautasította, hogy a Szíriában kialakult helyzetért minden felelősséget Oroszországra és Kínára hárítsanak.
Egyik fél sem szent
A szíriai vezetés visszautasította vasárnap Kofi Annan ENSZ- és Arab Liga-megbízott vádját, miszerint a kormányhadsereg nehézfegyvereket vagy helikoptereket vetett be csütörtökön Treimsza faluban, ahol a hadsereg támadásának ellenzéki források szerint legalább százan estek áldozatul.
Az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet beszámolt róla, Szíriából származó bizonyítékokkal rendelkezik arról, hogy a felkelők is követnek el jogsértéseket. Ezeket azonban elhalványítja a kormányerők által alkalmazott erőszak.
A genfi emberi jogi tanács egy jelentésében már korábban rámutatott, hogy a felkelők elleni harcban az utóbbi három hónapban a kormányerők riasztó mértékben figyelmen kívül hagyták az alapvető emberi jogokat. A testület a jogsértések között említette a kivégzéseket is. A jelentés szerint továbbra sem tisztázott, hogy ki állt a májusi húlai vérengzés mögött, amelynek több mint száz halálos áldozata volt. A dokumentum ennek kapcsán ugyanakkor annak a nézetnek adott hangot, hogy a kormányerők valószínűleg több gyilkosságért is felelősek.
Veszélyben a keresztények
A tanács jelentésében egyidejűleg felhívta a figyelmet arra is, hogy több helyi beszámoló a fegyveres lázadó csoportok által végrehajtott gyilkosságokról tesz említést. Egyre több támadás éri az Aszad-ellenes erők részéről a kisebbségben élő keresztényeket, mert a lázadók potenciális veszélyforrásnak, a regnáló elnök támogatóinak tartják őket. A keresztényellenesség fokozódásáról tanúskodik a Reuters által készített fotó is, melyen egy lázadó papi öltözékben, fegyverrel és egy letört kereszttel a kezében fényképezkedik. Korábban egyébként a keresztények is csatlakoztak a Bassár el-Aszad rezsimje elleni kormányellenes tüntetéshez, ám később visszavonultak a lázadásoktól, ugyanis úgy voltak vele: kiszámíthatóbb számukra egy diktatúra által biztosított vallásszabadság, mint az iraki vagy egyiptomi példa.
