A lépés jele Peking azon szándékának, hogy egyértelművé tegye a kínaiul Hszisa szigetcsoport feletti szuverenitását. A jelenleg teljes mértékben kínai felügyelet alatt lévő szigetek felett Vietnam – Kínához hasonlóan – teljes szuverenitást követel magának.
A helyőrségnek szerepe lesz az országos mozgósítások idején, a térség felügyeletében, valamint a helyi katasztrófaelhárításban és egyéb katonai missziók során. A kínai államtanács (kormány) júniusban hagyta jóvá Szansa – prefektúra szintű – város alapítását, amely „közigazgatásilag felügyeli a Hszisa-, a Csungsa- és a Nansa-szigeteket”.
Többen pályáznak a szigetekre
Utóbbiak közismertebb neve: Spratly-szigetek, amelyeket Vietnam ugyancsak teljes egészében, míg a Fülöp-szigetek, Malajzia és Brunei részben a maga területéhez tartozónak tart. Tajvan, a Kínai Népköztársasággal azonos „jogalapon” tart igényt a dél-kínai-tengeri területekre.
Az elmúlt napok fejleménye, hogy hivatalosan is megkezdődött Szansa város kormányzatának létrehozása. Kínai közlés szerint a néhány ezres állandó lakosú település közigazgatása alá összesen több mint 200 kisebb sziget, homokpad és zátony tartozik. Ezek 13 négyzetkilométer területet foglalnak el, s hozzájuk 2 millió négyzetkilométer tengeri terület tartozik.
Kína fedezte fel
Pekingi állítás szerint e három szigetcsoportot 1959-ben – elsőként – a Kínai Népköztársaság fedezte fel és nevezte el alkotórészeit. Ugyancsak Kína volt az első ország, amely közigazgatási hivatalt nyitott rajtuk „szuverenitásának gyakorlása céljából”.
Vietnam és a Fülöp-szigetek korábban többször tiltakozott a pekingi lépés ellen, Hanoiban a közelmúltban több százan demonstráltak kormányuk támogatását kifejezve. A térségben az utóbbi időben több diplomáciai szóváltásra és tengeri incidensre is sor került, s a területi vita a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) legutóbbi kambodzsai értekezletén is téma volt.
Miközben egyik fél sem enged álláspontjából, előkészület alatt van a vita rendezésének alapelveit tartalmazó „magatartási kódex”, amelyet – ha kölcsönösen elfogadhatóvá válik – az ASEAN és Kína hagyna jóvá. A viták távlati rendezését Peking kizárólag az érintett országokkal folytatott kétoldalú tárgyalások keretében képzeli el.
