A kormányfő szerint „még nem késő”, hogy Franciaország sikeresen kilábaljon a pénzügyi válságból, s ehhez „megszorítás nélküli, igazságosan végrehajtott felemelkedést” ígért. „Az adósság súlya nyomasztóvá vált. Az állam évente közel 50 milliárd eurót fizet ki a hitelezőinek” – emlékeztetett a kormányfő. Franciaország államadóssága megközelíti a GDP kilencven százalékát. Ayrault megerősítette, hogy a tavalyi 5,2 százalékról a kormány idén 4,5, jövőre pedig 3 százalékra kívánja csökkenteni a GDP-arányos államháztartási hiányt. Az előző kormány által bejelentett 0,7 százalékos növekedési prognózist idén 0,3-ra, a 2013-ra tervezett 1,7 százalékot pedig 1,2 százalékra módosítja.
Az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek pénteki brüsszeli döntései nyomán François Hollande francia köztársasági elnök úgy határozott: beterjeszti országa parlamentje elé jóváhagyásra a költségvetési fegyelem erősítésére vonatkozó uniós szerződést, az úgynevezett fiskális paktumot.
Az új francia kormányzat álláspontja eddig az volt, hogy addig nem fogja ratifikálni, amíg nem kísérik a gazdasági növekedést serkentő elemek.
Hollande azt követően határozott a ratifikáció mellett, hogy az uniós csúcsértekezleten jóváhagytak egy sor intézkedést, amely összesen 120 milliárd eurónyi többletforrást jelent növekedésösztönzésre az EU-ban. Bővebben>>>
A számvevőszék előző napi jelentése szerint a hiánycél tartásához a francia kormánynak még idén 6–10 milliárd, jövőre pedig 33 milliárd eurós megtakarításra lesz szüksége, különben Franciaország teljesen kiszolgáltatottá válik a pénzpiacoknak. „Önökön keresztül egész népünket mozgósításra szólítom fel, mert még nem késő cselekedni ahhoz, hogy sikeresek legyünk” – mondta a június 17-én megválasztott új képviselőknek a programjához bizalmat kérő miniszterelnök. Hozzátette: „A költségvetési kiadások rendezése elengedhetetlen. De nem lesz elégséges. Új adóbevételek is lesznek”. A miniszterelnök szerint „a francia szociális modellt fenyegető példátlan válság bátorságot és felelősséget” követel meg minden képviselőtől. „Meg kell találni a jövőbe vetett hitet”, annak ellenére, hogy „hazánk gazdaságilag és szociálisan meggyengült, politikailag megosztott, morálisan levert” – fogalmazott Ayrault, de a várható konkrét intézkedésekről egyelőre nem ejtett szót.
Megismételt ígéretek
A huszonhat éve a nemzetgyűlésben képviselőként tevékenykedő miniszterelnök ezt követően a tőle megszokott visszafogott és sallangokról mentes stílusban elsősorban az elnökválasztási kampányban elhangzott szocialista ígéreteket ismételte meg, egyebek mellett a homoszexuális párok számára a házasság és az örökbefogadás engedélyezését 2013. szeptember 1-jétől, a korábbiaknál progresszívabb adórendszert egy új 45 százalékos adósávval, az évi egymillió euró felett keresők számára pedig 75 százalékos személyi jövedelemadó bevezetését, valamint új médiatörvényt, amely alapján nem a végrehajtó hatalom, hanem a médiahatóság nevezné ki ismét a közszolgálati csatornák vezetőit. Jelezte azt is, hogy véget ért a Nicolas Sarkozy előző államfő korszakára szerinte jellemző „showszerű” politizálás és a „látszategyeztetések” időszaka. A parlamenti baloldal egy emberként felállva tapsolta meg a miniszterelnököt. Az első ellenzéki reakciók elsősorban a „bátor reformbejelentéseket” hiányolták a kormányfő „véget nem érő” beszédéből.
Formalitás volt
Az alsóház a kora esti órákban szavazott a kormányprogramról, de az csak puszta formalitás volt, miután a Szocialista Párt abszolút többséggel rendelkezik az 577 fős francia nemzetgyűlésben. A jelenlévő 544 képviselőből 527-en adták le voksukat, közülük 302-en igennel, 225-en nemmel szavaztak. A szocialisták mellett a Zöldek is bizalmat szavaztak a miniszterelnöknek, a kommunistákat és a radikálisokat tömörítő Baloldali Front tartózkodott. A jobbközép és a centrista képviselők nem támogatták a kormányprogramot.
