Mészárlás: több mint félezer holttestet temetnek újra

A srebrenicai mészárlás 17. évfordulója alkalmából szerdán újabb 520 azonosított áldozat holttestét temetik el.

A boszniai háború idején eltűntek közül eddig hétezer srebrenicai áldozat személyazonosságát derítették ki a szakértők, de legalább kétszáz holttestet valószínűleg soha sem lehet majd azonosítani – jelentette ki Amor Masovic, az eltűntekkel foglalkozó központ vezetője az Oslobodjenje című szarajevói napilapban korábban közölt interjúban.

Masovic emlékeztetett arra, hogy 1995 júliusában Srebrenicában 8372 bosnyáknak veszett nyoma a város eleste után. Arról is beszámolt, hogy az azonosított áldozatok maradványait csaknem száz különböző körzetben exhumálták, mert az elkövetők kiásták a holttesteket a tömegsírokból, majd szétdarabolták, és úgy földelték el őket máshol.

A szerdai megemlékezési ünnepségen a vezető boszniai politikusok mellett jelen volt még többek között Zoran Milanovic horvát kormányfő és Bekir Bozdag török miniszterelnök-helyettes is.

Szíriához hasonlította

Recep Tayyip Erdogan török kormányfő szerdán Ankarában a szíriai eseményeket a srebrenicai vérontáshoz hasonlította. „A szíriai helyzet lassan olyan képet fest, amely a szarajevói és srebrenicai történésekre emlékeztet. Szíria is számos vérengzést és háborús bűnt követett el” – fogalmazott Erdogan pártjának, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának képviselői előtt tartott beszédében.

Barack Obama amerikai elnök a szarajevói amerikai képviselet által szerdán kiadott közlemény szerint bírálta a srebrenicai népirtás tényének tagadására irányuló kísérleteket. Tomislav Nikolić szerb államfő nemrég „szörnyű bűncselekménynek” nevezte a 17 évvel ezelőtti eseményt, de nem használta rá a „népirtás” megjelölést.

Holttestek a folyóban

A kelet-boszniai területek mellett belgrádi temetőkben is találtak holttesteket. Olyanokról van szó, akiknek testét a mészárlás után a Drinába dobták. A holttestek Szerbiáig sodródtak a folyón, és ott is temették el őket. Egyes esetekben csupán néhány csontját találták meg az eltűnteknek. Masovic szerint ez is azt bizonyítja, hogy a holttesteket többször áthelyezték, azzal a céllal, hogy eltüntessék a boszniai szerb erőket terhelő bizonyítékokat.

Kétszáz esetben DNS-vizsgálattal sem sikerült kideríteni az exhumált személyazonosságát, mert az áldozatokból vett minta egyetlen srebrenicai túlélő vérmintájával sem egyezett. Potocariban, a szerdaiakat is beleszámítva, eddig több mint 5600, tömegsírokból exhumált és azonosított holttestet temettek el.

Ez volt a legvéresebb mészárlás

1995. július 11-én, miután az ENSZ-védelem alatt álló Srebrenicát a boszniai szerb csapatok elfoglalták, a holland békefenntartók szeme láttára mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút válogattak ki, majd lemészárolták őket. Európában a második világháború óta ez volt a legvéresebb mészárlás. A srebrenicai bűntettekről a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék már több esetben kimondta, hogy az népirtás volt.

Hágai perek

Némi elégtételt jelenthet a meggyilkolt több ezer áldozat hozzátartozójának, hogy májusban megkezdődött Hágában Ratko Mladicnak, az 1992–95-ös boszniai háború volt szerb katonai főparancsnokának pere. Mladicot háborús és emberiesség elleni bűntettekkel, köztük népirtással vádolják. Azzal vádolják, hogy ő vezényelte le az 1995-ös srebrenicai mészárlást. Ezenkívül Szarajevó több mint tízezer halálos áldozatot követelő, több hónapig tartó ostromáért is őt tartják felelősnek.

Hágában van Radovan Karadzic is, aki a háború alatt a boszniai szerb államalakulat elnöke volt, és szintén felelőssé teszik a srebrenicai mészárlásért. Karadzicot számos más háborús és emberiesség elleni bűnért is felelőssé teszik az 1992 és 1995 közötti boszniai háborúval összefüggésben. A háború halálos áldozatainak számát százezerre becsülik, 2,2 millióan kényszerültek elhagyni otthonukat.