Bogdanov elmondása szerint, akit a RIA Novosztyi hírügynökség idézett, az első ellenzéki csoport a korábban Párizsban élő Michel Kilo vezetésével várhatóan még e héten, 4–5-én érkezik az orosz fővárosba. Kilo jelenleg Kairóban vesz részt a szíriai ellenzék találkozóján.
A másik küldöttség élén Abdel-Bászet Szaida, a fő ellenzéki koalíció, a Szíriai Nemzeti Tanács (SZNT) vezetője áll majd, ők július 10-e után látogatnak Moszkvába – közölte a miniszterhelyettes. Egy név nélkül nyilatkozó orosz diplomata azt mondta, hogy Kofi Annan érkezése a hónap közepén várható.
Bogdanov hangsúlyozta, hogy Moszkva aktívan együtt munkálkodik a szíriai ellenzékkel, ami szerinte „nemcsak azért fontos, hogy teljes képünk legyen arról, mi történik, hanem azért is, hogy a konfliktusban érintett minden felet építő megközelítésre ösztönözzünk”. Mint mondta, minden erőt latba kell vetni az Annan-terv és a genfi értekezlet határozatainak a megvalósításáért.
A politikai válasz a helyes
A NATO továbbra is a politikai választ tartja helyesnek a szíriai válságra. Anders Fogh Rasmussen, az észak-atlanti szövetség főtitkára hétfői brüsszeli sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a szíriai helyzet továbbra is „az egyik legnagyobb biztonsági kihívás a világon”. A NATO nagy aggodalommal és szoros figyelemmel követi, de a fő feladat továbbra is az, hogy kikényszerítsék a demokratikus átalakulásra és az erőszak beszüntetésére készített politikai terv végrehajtását.
A főtitkár ismét elítélte az erőszak alkalmazását, az emberi jogi visszaéléseket, a török repülőgép szír lelövését, és úgy fogalmazott, hogy „a rezsim elvesztette minden emberségét és legitimitását”.
Úgy vélte, minderre a nemzetközi közösségnek összehangolt választ kell adnia, már csak azért is, mert a helyzet az egész térség stabilitását fenyegeti.
Rasmussen leszögezte, hogy a NATO-nak nem áll szándékában katonailag beavatkozni Szíriában, és nem is kapott felkérést semmilyen katonai eszköz telepítésére. Ez utóbbi vonatkozik egy esetleges repülési tilalmi zóna létesítésére is, amelyről a nemzetközi sajtó nemrégiben említést tett – adta értésre.
Beszélt viszont arról, hogy a szövetség „aktív politikai konzultációkat” folytat, de nem kívánta részletezni, milyen jellegű tárgyalásokról van szó, és kik a partnerek. Hangsúlyozta, hogy a válság már így is túl sokáig tartott, most kell cselekedni.
Szigorúbban bánhatnak a terroristákkal
Három új törvényt hagyott jóvá Bassár el-Aszad szíriai elnök, amelyek révén szigorúbb büntetéseket lehet kiszabni azokra, akiket bűnösnek találnak terrorizmus vádjában.
Azok, akik terroristaszervezetet alapítanak, irányítanak, vagy annak tagjai, tíztől húsz évig terjedő kényszermunkával sújthatók – áll a hétfőn jóváhagyott egyik új terrorizmusellenes törvény szövegében. A jogszabály kimondja, hogy ennél még súlyosabb is lehet a büntetés, ha a vádlott a rendszer megváltoztatására vagy az államberendezkedés megváltoztatására törekszik. Halálbüntetés is kiszabható, ha az illető halált okozó vagy maradandó egészségkárosodást okozó támadásért felelős.
Súlyos büntetést helyeznek kilátásba a törvények az ellen is, aki pénzzel, fegyverrel, lőszerrel, kommunikációs eszközzel vagy olyan információval lát el terroristákat, amelyeket felhasználhatnak a rendszer ellen. A terrorizmus támogatásának büntetési tétele 15-től 20 évig terjed.
Szíriai erőszak
A genfi emberi jogi tanács múlt szerdán jelentést tett közzé a legutóbbi szíriai fejleményekről. Ebben a többi között arra mutatott rá, hogy a felkelők elleni harcban az utóbbi három hónapban a kormányerők riasztó mértékben figyelmen kívül hagyták az alapvető emberi jogokat. A testület a jogsértések között említette a kivégzéseket is.
A jelentés szerint továbbra sem tisztázott, hogy ki állt a májusi húlai vérengzés mögött, amelynek több mint száz halálos áldozata volt. A dokumentum ennek kapcsán ugyanakkor annak a nézetnek adott hangot, hogy a kormányerők valószínűleg több gyilkosságért is felelősek. A tanács jelentésében egyidejűleg felhívta a figyelmet arra is, hogy több helyi beszámoló a fegyveres lázadó csoportok által végrehajtott gyilkosságokról tesz említést. Egyre több támadás éri az Aszad-ellenes erők részéről a kisebbségben élő keresztényeket, mert a lázadók potenciális veszélyforrásnak, a regnáló elnök támogatóinak tartják őket. Bővebben>>>
