A szerbeknek kártérítést kell fizetniük Szarajevó ostromáért

A szerb hadsereg egységei a balkáni háború idején 44 hónapon keresztül ágyúzták és lőtték Szarajevót.

A megítélt kártérítési összeg – amely valamivel több mint 200 ezer eurónak felel meg – elenyésző ahhoz képest, hogy az ostrom idején becslések szerint Szarajevó 18 ezer lakosa vesztette életét. A mostani ítélet azonban a belgrádi székhelyű Beta hírügynökség beszámolója szerint csak 31 áldozat hozzátartozójának kártérítési igényéről szól.

Az érvényesített jogelv ugyanakkor mindenképpen figyelemre méltó, és túllép a hagyományos jogi felfogáson: szerb egyének büntetőjogi felelősségének egy nemzetközi törvényszék által tett megállapítására alapozva a bosznia-hercegovinai bíróság az egyik jelenlegi államalkotó entitás intézményes kártérítési felelősségét mondta ki.

A hivatkozási alap az volt, hogy az egykori Jugoszlávia területén elkövetett súlyos jogsértések ügyében illetékes hágai törvényszék korábban életfogytiglani, illetve 29 évi szabadságvesztésre ítélte Stanislav Galicot és Dragomir Milosevicet. Mindketten a boszniai szerb haderő tábornokai voltak.

El nem évülő bűnök

Esad Hrvacic ügyvéd, aki a hozzátartozók jogi képviselője volt a tárgyaláson, azzal érvelt, hogy a mostani, föderációs alapon szerveződő Bosznia-Hercegovina alkotórészének tekintett Szerb Köztársaság (Republika Srpska) vállalta a jogfolytonosságot az 1992-ben kirobbant, majd három éven át tartó háború előidézőjével, a boszniai szerbek önhatalmúlag kikiáltott köztársaságával. Azt pedig, hogy a kártérítési igény nem évült el, arra alapozta, hogy Galic és Milosevic ügyében emberiesség elleni bűncselekmény miatt született büntető ítélet, márpedig az ilyen cselekményekért való felelősség az ENSZ-törvényszék statútuma szerint nem évül el.

Hágai perek

Két évtizeddel Szarajevó 44 hónapos ostromának kezdete után 74 ezer embernek még mindig nincs fedél a feje fölött Jugoszlávia erőszak övezte felbomlása miatt – közölte április elején az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) szóvivője.

30 és 35 évi börtönbüntetésre ítélte egy szarajevói bíróság a boszniai szerb rendőrség két volt tisztjét, mert mindkettőjüket bűnösnek találták abban, hogy 1995 júliusában Srebrenicában közreműködtek a muzulmánok ellen elkövetett tömeggyilkosságokban.

Némi elégtételt jelenthet a meggyilkolt több ezer áldozat hozzátartozójának, hogy májusban megkezdődött Hágában Ratko Mladicnak, az 1992–95-ös boszniai háború szerb katonai főparancsnokának pere. Mladicot háborús és emberiesség elleni bűntettekkel, köztük népirtással vádolják. A vád szerint ő vezényelte le az 1995-ös srebrenicai mészárlást. Ezenkívül Szarajevó ostromáért is őt tartják felelősnek.

Hágában van Radovan Karadzic is, aki a háború alatt a boszniai szerb államalakulat elnöke volt, és szintén felelőssé teszik a srebrenicai mészárlásért. Karadzicot számos más háborús és emberiesség elleni bűnért is felelőssé teszik az 1992 és 1995 közötti boszniai háborúval összefüggésben. A háború halálos áldozatainak számát százezerre becsülik, 2,2 millióan kényszerültek elhagyni otthonukat.

A boszniai háború egyik legvéresebb eseménye

A srebrenicai mészárlás a boszniai háború egyik legvéresebb eseménye volt, amelyet a Volt Jugoszlávia Nemzetközi Bűnügyi Bírósága háborús bűncselekménynek nyilvánított. A mészárlás 1995 júliusában történt, amikor Srebrenica környékén mintegy 8700 bosnyákot – főleg férfiakat és fiúkat – végeztek ki. A bűncselekményt Ratko Mladic vezetésével a Szerb Köztársasági Hadsereg (Vojska Republike Srpske, VRS) hajtotta végre. A VRS mellett a Skorpiók néven ismert szerb katonai alakulat is részt vett a mészárlásban. A srebrenicai akció csak egy része volt az etnikailag színtiszta Szerb Krajina létrehozásához vezető lépéseknek.

A hágai Nemzetközi Bíróság határozata értelmében a srebrenicai mészárlás népirtásnak minősül, amelyet kimondottan azzal a céllal hajtottak végre, hogy az adott területen élő minden bosnyák muszlimot elpusztítsanak. A vérengzést annak ellenére sem akadályozták meg, hogy 400 felfegyverzett holland békefenntartó tartózkodott a területen. A mészárlás számos esetben érintett kiskorú gyermekeket, nőket és idősebb polgárokat. A Srebrenicában eltűnt vagy meggyilkolt személyek listája,melyet az Eltűnt Személyek Szövetségi Bizottsága állított össze, ez idáig 8373 nevet tartalmaz.