Az államfő egy hétfő esti tévéinterjújában hangsúlyozta: országa nyitott a párbeszédre. Szerinte Nagy-Britannia és Svédország hajthatatlan álláspontja miatt mélyült el a válság a WikiLeaks-alapító személye körül. E két ország ugyanis soha nem adott biztosítékot arra, hogy Assange-ot nem adják majd ki az Egyesült Államoknak, ahol hosszú börtönbüntetésre (az érintett szerint akár halálbüntetésre is) számíthat amerikai diplomáciai iratok és táviratok százezreinek a megszerzéséért és internetes közzétételéért.
Correa azután jelezte párbeszéd iránti készségét, hogy a Dél-amerikai Nemzetek Uniója (Unasur) és a Hugo Chávez venezuelai elnök által létrehozott bolivari szövetség (ALBA) támogatásáról biztosította Ecuadort Nagy-Britanniával szemben. Az Unasur vasárnap szólította fel Quitót és Londont, hogy kezdjenek közvetlen tárgyalást nézetkülönbségeik rendezésére.
Hugo Chávez hétfőn radikális válaszlépésekkel fenyegette meg Nagy-Britanniát arra az esetre, ha a brit hatóságok erőszakkal behatolnának Ecuador londoni nagykövetségére. Felhívta a brit kormány figyelmét, hogy „Ecuador nincs egyedül”. Chávez nem részletezte, hogy milyen akcióra gondol, csak annyit közölt, hogy az már „előkészületben van”.
Quito öt nappal ezelőtt bejelentette, hogy megadja a politikai menedékjogot Assange-nak, amire válaszul London jelezte, hogy nem engedi ki az országból a WikiLeaks alapítóját, s közvetve arra figyelmeztette Ecuadort, hogy megrohamozhatja nagykövetségét.
Assange a képviselet erkélyéről a tudósítókhoz és érdeklődőkhöz szólva vasárnap azt is állította, hogy brit rendőrök múlt szerdán megpróbáltak behatolni a nagykövetségre, de segítőtársai és a sajtó jelenléte miatt meggondolták magukat.
Diplomáciai iratok vannak Assange birtokában
Az Egyesült Államok hétfőn visszautasította Assange-nak azt a vasárnapi kijelentését, miszerint Washington boszorkányüldözést folytat ellene és a WikiLeaks ellen. Victoria Nuland amerikai külügyi szóvivő hétfői nyilatkozatában leszögezte: semmiféle boszorkányüldözésről nincs szó, Assange ezzel az állításával csupán el akarja terelni a figyelmet az ellene folytatott konkrét büntetőjogi ügyről, a nemi erőszakról, amellyel Svédországban vádolják. A szóvivő szerint a Wikileaks alapítója pusztán vagdalkozik.
Assange tagad
A 41 éves ausztrál állampolgár Assange portálja becslések szerint csaknem négyszázezer amerikai diplomáciai iratot szerzett meg, és az elmúlt néhány évben ezek jelentős részét át is adta médiapartnereinek, súlyos károkat okozva az Egyesült Államoknak. A svéd hatóságok azonban nem emiatt, hanem szexuális bűncselekmények gyanújával körözik, két egykori munkatársának feljelentése alapján.
Assange tagadja a terhére rótt bűncselekmények elkövetését, és meggyanúsítását politikai indíttatásúnak tartja. Attól tart, hogy Svédországból az Egyesült Államokba küldik, ahol állítása szerint valószínűleg halálbüntetést maguk után vonó bűncselekményekkel vádolnák meg.
Svédország nem adná ki Washingtonnak, ha halálbüntetés várna rá
A svéd igazságügyi szervek nem adnák ki az Egyesült Államoknak Julian Assange-ot, ha ott esetleg halálbüntetés várna rá – közölte a Frankfurter Rundschau című német napilapnak adott nyilatkozatában Cecilia Riddselius, a svéd igazságügyi minisztérium bűnügyekkel és nemzetközi együttműködéssel foglalkozó igazgatóhelyettese.
„Soha nem fogunk kiadni olyan személyt, aki halálbüntetésre számíthat” – szögezte le a tisztségviselő. Az Egyesült Államoknak – Assange kiadatása esetén – szavatolnia kell, hogy a fogolyra semmilyen esetben sem szabnak ki halálbüntetést, Washington egyelőre nem is fordult hivatalos kiadatási kérelemmel Svédországhoz, és a brit hatóságoktól sem kérte ugyanezt, közölte Riddselius.
A Scotland Yard európai elfogatóparancs alapján vette őrizetbe 2010 decemberében az ausztrál férfit, akit a svéd hatóságok többrendbeli szexuális bűncselekménnyel gyanúsítanak. Assange ugyanis Svédországban élt egy ideig, ahol két nő vádolta meg nemi erőszakkal és szexuális zaklatással.
