Fukusima tanulságaival foglalkoztak

A fukusimai atomerőmű-baleset tanulságaival foglalkoztak a Nukleáris Biztonsági Egyezmény résztvevő országai, és megvizsgálták, hogyan lehetne javítani az egyezmény hatékonyságát.

A konferencián áttekintették, hogy milyen intézkedéseket tettek eddig az aláíró államok a tavaly márciusi természeti katasztrófa és atomerőmű-baleset tanulságainak elemzése és hasznosítása terén. Elfogadták a rendszeres nemzeti beszámolók irányelveinek módosítását a nemzetközi együttműködés és tájékoztatás javítása érdekében.

Az 1996-ban hatályba lépett CNS-nek az atomerőművel rendelkező országok túlnyomó többsége – köztük Magyarország is – részese. Létrehozásának szándéka az 1986-os csernobili katasztrófa után merült fel. Jelenleg 75 ország a résztvevője.

Oroszország és Svájc javaslatot nyújtott be a szerződés módosítására is, ezt a következő értekezleten vitatják meg. A javaslatok többek között a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ajánlásainak fokozottabb alkalmazását, illetve az átláthatóság javítását célozzák. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a nemzeti ellenőrző hatóságoknak függetlennek kell lenniük az atomenergia előállítóitól, és megfelelő eszközökkel kell rendelkezniük feladataik ellátásához.

A konferencia nem értékelte és nem hasonlította össze külön-külön az egyes országokat, de megállapítható – akárcsak az Európai Unió stressztesztjét követően –, hogy a paksi atomerőmű állapota nem igényel azonnali hatósági beavatkozást, a tervezett javító intézkedések összhangban vannak a nemzetközi gyakorlattal – hangsúlyozta az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) az értekezlet kapcsán kiadott közleményében.

Paks biztonságos

Rónaky József, az OAH főigazgatója Bécsben az MTI-nek nyilatkozva felidézte, hogy 2008-ban az erőmű egy tízévenként esedékes felülvizsgálaton esett át, és egyúttal meghatározták a súlyos balesetek kezeléséhez szükséges intézkedéseket. Ezek végrehajtása előrehaladott állapotban van – mondta. 2003-ban teljes földrengés-biztonsági felülvizsgálat történt, és ennek alapján alaposan megerősítették az erőművet.

Kitért arra is, hogy az OAH felkérésére az erőmű javaslatot készített a biztonság további növelésének lehetőségeire, és az intézkedések egy részét már végre is hajtották. A javaslat elemzése folyamatban van, ennek lezárulta után a hatóság hamarosan határozatban fogja kötelezni az erőművet esetleges kiegészítések végrehajtására. Az elemzés során szeretnék hasznosítani a konferencia tapasztalatait is.

A fukusimai baleset egyik tanulsága, hogy lehetnek olyan külső hatások, amelyek következtében egy telephelyen egyszerre több blokk is sérül. Ennek fényében újra fel kellett mérni az erőforrásokat, és fejleszteni kell a baleset felméréséhez szükséges eszközöket – mondta el Rónaky József. Pakson ilyen intézkedések lehetnek például segédépületek földrengés-biztonsági ellenőrzése, a külső-belső energiaellátás teljes megszűnése esetére további megoldások, valamint a hűtővízellátás biztosításának egyéb módjai.

Még sok a tennivaló

A Nukleáris Biztonsági Egyezmény soron következő felülvizsgálati konferenciáját előkészítő, ötnapos tanácskozás megnyitóján a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója, Amano Jukija hangsúlyozta, az eddigi előrelépések ellenére is sok még a tennivaló.

Fukusima után

A japán kormány összesen 4500 gyerek pajzsmirigyét vizsgáltatja meg az ország három különböző, Fukusimától távol lévő helyén annak megállapítására, hogy kapcsolatban van-e a tavalyi nukleáris balesettel az a nemrégiben született diagnózis, amely szerint az atomerőmű környékén élő gyerekek 36 százalékának megnagyobbodott a pajzsmirigye.

A fogyasztásra ajánlott maximális szintnél 380-szor nagyobb mennyiségű radioaktív céziumot tartalmazó halat fogtak ki  Fukusima közelében augusztus 22-én. Augusztus 10-én megszüntette a belépési tilalmat az atomkatasztrófa sújtotta Fukusima tartomány egyes részein a japán kormány.

Szélsőséges esetben akár 1300-zal többen halhatnak meg világszerte rákbetegségben a tavaly márciusi fukusimai atombaleset miatt – állapították meg amerikai tudósok számítógépes modellezéssel. Eredményük az első, amely megbecsüli a japán katasztrófa globális egészségügyi következményeit.

A katasztrófa után Japánban biztonsági okokból vagy karbantartás végett leállították az összes működő atomreaktort, összesen 50 áramtermelő létesítményt. Június elején két reaktort újraindítottak az energiahiánnyal küszködő szigetországban, ezek közül az egyikben üzemi baleset történt.