A japán miniszterelnök intelme ellenére kormányának két tagja – a fegyverletétel 67. évfordulójának napján – szerdán felkereste a második világháború szigetországi áldozatai, köztük háborús bűnösök emlékére emelt tokiói Jaszukuni-szentélyt. A szentély közvetve a japán imperialista múlt jelképe, a miniszteri vizit ezért heves felháborodást, illetve tiltakozást váltott ki Dél-Koreában és Kínában.
Miniszterelnöki intés
Macubara Dzsin, a japán Nemzeti Közbiztonsági Bizottság elnöke és Hata Juicsiro, a közlekedési, földművelési, területfejlesztési, tengerészeti és turisztikai tárca vezetője annak ellenére látogatott el a háborús temetőbe, hogy Noda Josihiko miniszterelnök óva intette ettől minisztereit.
Képes lesz Japán szembenézni a múlttal?
A dél-koreai külügyminisztérium reagálásában sajnálatát fejezte ki „a felelőtlen cselekedet” miatt, amely álláspontja szerint semmibe veszi „az egykori japán imperializmustól sokat szenvedett országok és népek érzéseit”.
Hasonlóan reagált a kínai külügyminisztérium is, hangsúlyozva, hogy Tokiónak tiszteletben kellene tartania az áldozatok emlékét azokban az országokban, amelyeket a japán „birodalmi agresszió” sújtott. A pekingi állásfoglalás rámutatott: a szentélyben tett miniszteri látogatások ismét felvetik azt kérdést, képes-e Japán megfelelő módon szembenézni a háborús múlttal, és képes-e tiszteletben tartani az általa elkövetett agresszió áldozatainak érzéseit. Sürgette, hogy Japán tegyen konkrét lépéseket a két ország közötti kapcsolatok ápolására.
Akadályt jelenthetnek a történelmi sérelmek
A dél-koreai elnök szerdán ismét felszólította a japán kormányt, hogy vállalja a felelősséget a második világháborúban a japán megszállók által elkövetett jogsértésekért. „Japán közeli szomszéd, de a megoldatlan történelmi sérelmek akadályt jelentenek a két országnak egy boldogabb jövő felé vezető közös útján” – fogalmazott I Mjongbak elnök a Korea japán uralom alóli felszabadulásának 67. évfordulóján mondott megemlékezésen.
A dél-koreai elnök előző nap úgy ítélte meg, hogy Akihito japán császárnak bocsánatot kell kérnie a Koreai-félsziget japán háborús megszállásáért. Az államfő közvetve ismét elutasította Akihito korábbi, még 1990-ben elhangzott nyilatkozatát, amelyben a császár mindössze sajnálkozását fejezte ki a japán megszállás miatt.
Dél-Korea régóta követeli, hogy Japán fizessen jóvátételt, amiért hadserege tömegesen szexuális rabszolgaságra kényszerített nőket a második világháborúban a megszállt országokban, többek között Koreában és Kínában. Egyes történészek szerint elérheti a 200 ezret az elrabolt, és bordélyházakban szexrabszolgaként tartott nők száma.
Politikai botrány
A Tokió központjában lévő sintoista Jaszukuni-szentélyt Meidzsi császár rendeletére 1869-ben alapították, mégpedig azon japán áldozatok emlékére, akik 1853 óta kül- és belháborúkban estek el. 1945 óta – amikor az államot és a sintó vallást szétválasztották – állandó kül- és belpolitikai botrányt okozott, hogy hivatalban levő miniszterek, sőt miniszterelnökök háborús évfordulókon – különösen augusztus 15-én – ellátogattak a szentélybe. A korábbi kormányfők közül így tett Miki Takeo, Szuzuki Zenko és Nakaszone Jaszuhiro volt miniszterelnök is. A szóban forgó látogatások – akárcsak az idén – minden esetben heves tiltakozást váltottak ki az 1910 és 1945 közötti japán gyarmati uralom alatt sínylődött ázsiai országokban.
A Szöul és Peking által provokatívnak minősített lépés olyan időszakban törtét, amikor területi viták miatt amúgy is feszültek a három ország kapcsolatai. Erre utalt, hogy szerdán Pekingben a Kelet-kínai-tenger japán felügyelet alatt lévő, vitatott hovatartozású szigeteit követelte vissza kínaiak egy csoportja a japán nagykövetség előtt.
