Medvegyev nem érti, mi a baj az orosz űriparral

Az orosz űripar rendszerproblémái, az elavult gyártóbázis, a gyenge elektronikai összetevők és a káderproblémák sem igazolják az utóbbi időszak sorozatos kudarcait a műholdak fellövésében – jelentette ki kedden Dmitrij Medvegyev.

2012. 08. 14. 19:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az orosz kormányfő az űrkutatás és az űripar gondjait feltáró tanácskozáson azt is közölte, hogy meg kell határozni a sikertelenségek felelőseit és még a nap folyamán meghozza az első döntéseket. Dmitrij Medvegyev közlése szerint Oroszországban az utóbbi másfél évben hét alkalommal végződött kudarccal a hordozórakéták fellövése és tíz műholdat veszítettek el. Más űrnagyhatalmak teljesítményével összehasonlítva kolosszálisnak nevezte a különbséget.

A kormányfő a tanácskozáson ugyanakkor azt is bejelentette, hogy 2015-ig Oroszországban 650 milliárd rubelt (körülbelül 16 milliárd eurót) költenek az űrkutatásra és az űriparra. Legutóbb augusztus 7-én végződött kudarccal egy orosz és egy indonéz műhold felbocsátása az orosz Proton-M hordozórakétával. A Briz-M és a két műhold levált ugyan a hordozórakétáról, a gyorsító fokozat hajtóművei azonban idejekorán leálltak. A Telkom-3 indonéz műholddal azóta sikerült kapcsolatot létesíteni, de pályára állítani és céljának megfelelően használni már nem lehetséges.

„A kár több milliárd rubelre tehető, nem szólva az ország tekintélyén esett csorbáról” – mondta egy név nélkül nyilatkozó űrszakértő az Interfax orosz hírügynökségnek. Szakértők szerint Vlagyimir Nyesztyerovnak, az állami űrkutatási-űripari cég, a Hrunyicsevről elnevezett orosz központ vezetőjének a posztjába kerülhet a műholdak pályára állításának kudarcsorozata. Nyesztyerov 2005-ben vette át a központ vezetését Alekszandr Medvegyevtől, akit egyebek között a Rokot hordozórakéta balesete során elveszített, tudományos célokra szánt európai műhold, a CryoSat-1 miatt váltottak le.

A legnagyobb kárt az orosz űrkutatásnak idén a Fobosz (Phobos)-Grunt űrszonda elvesztése okozta. Az 5 milliárd rubel (36,8 milliárd forint) költségű, novemberben útjára indított misszió célja az volt, hogy a szonda eljusson a Mars holdjára és onnan talajmintát hozzon. Az űrszondát azonban nem sikerült bolygóközi pályára állítani, majd januárban a Csendes-óceánba zuhant. A kudarc miatt az orosz űrkutatási hivatal, a Roszkozmosz több bolygóközi programot is leállított.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.