A nemzetközi intézmény honlapján közzétett közlemény úgy fogalmaz, hogy Gianni Buquicchio, a Velencei Bizottság elnöke számára „meglepő, sőt sokkoló”, hogy viszonylag rövid idő alatt már másodszor érkezik panasz egy európai uniós tagállam alkotmánybíróságától arra, hogy nyomást gyakorolnak a taláros testület tagjaira. Buquicchio legutóbb július elején fejezte ki aggodalmait emiatt, miután a román alkotmánybíróság levélben fordult panasszal a nemzetközi intézményhez.
A dokumentum szerint a bizottság most újabb, kiegészítő információkat kapott a román alkotmánybíróságtól arra vonatkozóan, hogy folytatódik a nyomásgyakorlás az alkotmánybírákra, akiket meg is fenyegettek. Korábban Aspazia Cojocaru alkotmánybíró jelezte, hogy valaki megfenyegette. Utólag kiderült, hogy egy elítélt a börtönből – két rendőr közreműködésével – valóban megfenyegette az alkotmánybírót.
A román legfőbb ügyészség vizsgálatot indított az ügyben. Buquicchio emlékeztet, hogy elfogadhatatlan bármilyen bíróság döntésének befolyásolási kísérlete. Reményét fejezi ki, hogy a román hatóságok mindent megtesznek azért, hogy a bírákat és családjaikat megvédjék, és megteszik a szükséges lépéseket azért, hogy a tettesek az igazságszolgáltatás elé kerüljenek.
Ellentmondások
A referendumot követően a szociálliberális kormány az alkotmánybírósághoz fordult, mivel szerintük 18 millió helyett csak 16 millió választópolgár szerepelhet a névjegyzékben. A román alkotmánybíróság először arról adott ki közleményt, hogy szeptember 12-én határoznak az elnököt érintő referendum eredményességéről.
Ám később úgy határoztak, hogy augusztus 31-én döntenek, az erről szóló kommünikéjükben viszont már jelezték: a külföldön élő állampolgároknak is ott a helyük a választási névjegyzékben. Ennek alapján várhatóan érvénytelennek nyilvánítják a július 29-ei népszavazást. Az illetékes intézmények ellentmondásos információkat közöltek az alkotmánybíróságnak arról, hogy hány szavazati joggal rendelkező román állampolgár létezik.
Zűrzavar Romániában
Az államfő elleni baloldali „puccskísérlet” megbukott, nem lesz előre hozott elnökválasztás, Traian Basescu 2014-ig mindenképpen marad. Basescut nem tudták bűnbakká tenni. Várhatóan nem indul újabb felfüggesztési eljárás az államfő ellen, mivel egy megismételt referendumon hasonló eredmény születne – hangsúlyozta az MNO-nak adott nyilatkozatában Szász Alpár Zoltán.
A referendum és az azt övező politikai csaták a román közjogi berendezkedés problémáit mutatják, amit már hosszú ideje képtelenek orvosolni a parlamenti pártok. A Ponta–Basescu kötélhúzás azonban káros hatással van mind az ország gazdasági helyzetére, mind nemzetközi megítélésére.
Kormányzati nyomás
Hétfőn pedig bejelentette lemondását Ioan Rus belügyminiszter, aki a Basescu leváltásáról szóló népszavazás ügyében a belügyminisztériumra nehezedő „számottevő nyomásgyakorlás” miatt döntött így. Rus közölte azt is, hogy hétfőn Victor Paul Dobre közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter is benyújtja lemondását.
A belügyminiszter konkrétan Basescu felfüggesztett államfőt és Crin Antonescu ideiglenes államelnököt nevezte meg azon politikusok közül, akik részéről nyomás nehezedett rá. Leszögezte: nem lesz részese semmilyen törvénytelenségnek. A történteket követően kormányátalakítást jelentett be Victor Ponta miniszterelnök.
