Megbukott a baloldali „államcsíny”

Érvénytelen lett a Basescu leváltásáról tartott népszavazás, megbukott a romániai baloldal "államcsínye", az államfőt nem tudták bűnbakká tenni.

A Mensura Transylvanica szakértője annak a véleményének adott hangot, hogy a kormány és Basescu közötti állóháború az év végi parlamenti választásokig mindenképpen folytatódni fog, azonban a voksolás hozhatja azt az eredményt is, hogy a Liberális Demokrata Párt (PDL) megerősödik és lényegesen kisebb lesz a szociálliberálisok súlya. Azt, hogy egyesek szerint szakadás következhet be az USL-en belül, Szász nem tartja valószínűnek, azonban a „romániai politikai gyakorlat nem zárja ki ezt a lehetőséget sem”.

Több ok állhat a magyarok távolmaradása mögött, amelynek egyik eleme lehet Orbán Viktor miniszterelnök szombati bejelentése. A másik magyarázat, hogy a magyar választók belátták: nem kell beavatkozniuk a román pártok belharcába – tette hozzá.

Pontát utasították el

Az érvénytelen népszavazás ellenére sem biztos Basescu államfő pozíciója – véli Bakk Miklós politikai elemző. A szakember a Lánchíd Rádióban úgy fogalmazott: egyelőre nem tudni, milyen stratégiát választ Ponta, de elképzelhető, hogy politikai nyomás alá helyezi az államfőt. Hozzátette: az is lehetséges, hogy a két politikusnak hosszú távon kell együtt dolgoznia.

Nem Basescu mellé álltak, hanem Pontát utasították el a népszavazástól távol maradó magyarok – mondta az urnazárás után Kiss Tamás. A szociológus szerint a székelyföldiek távolmaradása nem azzal magyarázható, hogy Basescu különösebben népszerű lenne a körükben, hanem sokkal nagyobb az ellenszenv Ponta miniszterelnökkel, illetve a PSD-vel szemben.

Arra a felvetésre, hogy az RMDSZ részvételre kérte a magyarságot, amivel az USL esélyeit növelte volna, Kiss azt mondta: az RMDSZ valóban mondta, hogy el kell menni szavazni, de ezt nagyon halkan tette. „Székelyföldön egyetlen választási plakátot sem lehetett látni, leszámítva azokat a magyar nyelvű plakátokat, amelyeket az USL helyeztetett ki. Az, hogy egy közleményt kiad az RMDSZ, aligha lehet elég befolyásoló tényező ilyen helyzetben, az RMDSZ semmifajta kampányeszközzel nem élt” – mondta a szociológus.

Nem volt meglepetés

A mostani népszavazáson a legérdekesebb eredményeket a részvételi arány kapcsán láthatjuk, mivel teljes mértékben visszaigazolta a korábban kialakult támogatottsági trendeket. A részvétel kapcsán az egyik alapvető képlet, hogy az erdélyi megyékben lényegesen alacsonyabb volt az aktvitás, mint a Kárpátokon túli régiókban. Erdélyen belül pedig a magyarok által lakott területeken volt a legalacsonyabb.

Romániában 1992-től számítva a posztkommunista-szociáldemokrata erők a Kárpátokon kívül szerepeltek jól, míg a jobbközép erők Erdélyben. Ezt támasztotta alá a Nyugat-párti Emil Constantinescu 1996-os győzelme, valamint Basescu 2004-es és 2009-es sikere. A mostani kampányban a szociálliberálisok a Kárpátokon túl elképesztő mértékben tudtak mozgósítani, amire a legjobb példa, hogy Olt megye falvaiban 85,39 százalékos volt a részvétel, míg a Hargita megyei falvakban 9,12. Ennek alapján az erdélyi távolmaradás egyáltalán nem számít egyedi esetnek, mivel ha egy jobbközép erő sikeréről volt szó, akkor az erdélyi aktvitás mindig magasabb volt, mint a Kárpátoktól délre vagy keletre.