A romániai központi választási iroda hétfőn 10 órakor közölt részeredményei szerint eddig a szavazókörzetek 97,52 százalékának az eredményeit összesítették, a 18 548 hazai és külföldi szavazókörzet közül 18 089-ben fejeződött be a szavazatszámlálás. 8 297 135 szavazatot számoltak meg, ami 46,13 százalékos részvételi arányt jelent. A hivatalos részeredmények szerint a népszavazáson részt vevők 87,55 százaléka Basescu menesztése mellett szavazott, míg 11,12 százalék (923 147) a menesztése ellen. Az érvénytelen szavazatok aránya 1,31 százalék (109 169).
Azzal, hogy nem sikerült az államfőt a népszavazás keretében leváltani, Basescu 2014-ig mindenképpen az ország élén marad. A román baloldal azt szerette volna elérni, hogy az esetleges sikeres referendumot követően előre hozott elnökválasztáson elnyerje az elnöki tisztséget. Ez a kísérlet nem sikerült, és a júniusi önkormányzati választáson aratott fölényes győzelmet követően súlyos pofont szenvedett el az USL. Ennek fényében egyáltalán nem tűnik irreálisnak, hogy az őszi országgyűlési választásra ismételten megerősödik a jobbközép ellenzék. Másrészt a romániai baloldal az elmúlt évek gazdasági válsága miatt az államfőt kiáltotta ki bűnbaknak, de az érvénytelenség miatt ez az elképzelésük is kudarcot szenvedett.
Victor Ponta miniszterelnök szerint a kormányzó Szociálliberális Szövetségnek (USL) most az a dolga, hogy „megvédje” a választókat Basescutól. „A demokrácia fáklyája nem aludt ki, a román állampolgárok elutasították a 256 parlamenti képviselő és szenátor államcsínyét” – mondta Basescu vasárnap este. Azt ígérte, hogy amikor visszatér az elnöki hivatalba, megpróbálja a társadalmi megbékélést előmozdítani. Külön köszönetet mondott a magyar választóknak, amiért távolmaradásukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a referendum érvénytelen legyen.
Folytatódhat az állóháború
– Semmi értelme sincsen egy újabb felfüggesztési eljárást indítani Basescu ellen, mivel nagyjából hasonló eredmény ismétlődne meg – mondta el az MNO-nak Szász Alpár Zoltán, a Mensura Transylvanica politikai elemzője. Úgy látja, nagymértékben populista kampány zajlott, amelynek következtében a szavazók potenciális vesztes félnek látták Basescut, és ennek a hatása az lett, hogy a többség inkább az államfőt támogatta azzal, hogy távol maradt. A szakértő arra is fölhívta a figyelmet, hogy több esetben nyelvtani hibás plakátok jelentek meg, amelyeken olyan tévedések voltak, mintha a magyarban a vedd szót egy d-vel írnánk.
A Mensura Transylvanica szakértője annak a véleményének adott hangot, hogy a kormány és Basescu közötti állóháború az év végi parlamenti választásokig mindenképpen folytatódni fog, azonban a voksolás hozhatja azt az eredményt is, hogy a Liberális Demokrata Párt (PDL) megerősödik és lényegesen kisebb lesz a szociálliberálisok súlya. Azt, hogy egyesek szerint szakadás következhet be az USL-en belül, Szász nem tartja valószínűnek, azonban a „romániai politikai gyakorlat nem zárja ki ezt a lehetőséget sem”.
Több ok állhat a magyarok távolmaradása mögött, amelynek egyik eleme lehet Orbán Viktor miniszterelnök szombati bejelentése. A másik magyarázat, hogy a magyar választók belátták: nem kell beavatkozniuk a román pártok belharcába – tette hozzá.
Pontát utasították el
Az érvénytelen népszavazás ellenére sem biztos Basescu államfő pozíciója – véli Bakk Miklós politikai elemző. A szakember a Lánchíd Rádióban úgy fogalmazott: egyelőre nem tudni, milyen stratégiát választ Ponta, de elképzelhető, hogy politikai nyomás alá helyezi az államfőt. Hozzátette: az is lehetséges, hogy a két politikusnak hosszú távon kell együtt dolgoznia.
Nem Basescu mellé álltak, hanem Pontát utasították el a népszavazástól távol maradó magyarok – mondta az urnazárás után Kiss Tamás. A szociológus szerint a székelyföldiek távolmaradása nem azzal magyarázható, hogy Basescu különösebben népszerű lenne a körükben, hanem sokkal nagyobb az ellenszenv Ponta miniszterelnökkel, illetve a PSD-vel szemben.
Arra a felvetésre, hogy az RMDSZ részvételre kérte a magyarságot, amivel az USL esélyeit növelte volna, Kiss azt mondta: az RMDSZ valóban mondta, hogy el kell menni szavazni, de ezt nagyon halkan tette. „Székelyföldön egyetlen választási plakátot sem lehetett látni, leszámítva azokat a magyar nyelvű plakátokat, amelyeket az USL helyeztetett ki. Az, hogy egy közleményt kiad az RMDSZ, aligha lehet elég befolyásoló tényező ilyen helyzetben, az RMDSZ semmifajta kampányeszközzel nem élt” – mondta a szociológus.
Nem volt meglepetés
A mostani népszavazáson a legérdekesebb eredményeket a részvételi arány kapcsán láthatjuk, mivel teljes mértékben visszaigazolta a korábban kialakult támogatottsági trendeket. A részvétel kapcsán az egyik alapvető képlet, hogy az erdélyi megyékben lényegesen alacsonyabb volt az aktvitás, mint a Kárpátokon túli régiókban. Erdélyen belül pedig a magyarok által lakott területeken volt a legalacsonyabb.
Romániában 1992-től számítva a posztkommunista-szociáldemokrata erők a Kárpátokon kívül szerepeltek jól, míg a jobbközép erők Erdélyben. Ezt támasztotta alá a Nyugat-párti Emil Constantinescu 1996-os győzelme, valamint Basescu 2004-es és 2009-es sikere. A mostani kampányban a szociálliberálisok a Kárpátokon túl elképesztő mértékben tudtak mozgósítani, amire a legjobb példa, hogy Olt megye falvaiban 85,39 százalékos volt a részvétel, míg a Hargita megyei falvakban 9,12. Ennek alapján az erdélyi távolmaradás egyáltalán nem számít egyedi esetnek, mivel ha egy jobbközép erő sikeréről volt szó, akkor az erdélyi aktvitás mindig magasabb volt, mint a Kárpátoktól délre vagy keletre.
