„Miközben mi itt ülésezünk, Aleppó a centruma a szíriai kormány és a leváltására törekvők közti kegyetlen harcnak. A jelentésekben szereplő kegyetlenkedés lehet, hogy kimeríti az emberiesség elleni bűn vagy a háborús bűn fogalmát. Ezeket a cselekedeteket ki kell vizsgálni, s elkövetőiket felelősségre kell vonni” – mondta a világszervezet első embere anélkül, hogy megjelölte volna, kik kegyetlenkednek.
„Annak ellenére, hogy szóban ismételten elfogadták az ENSZ Biztonsági Tanácsa által helyeselt hatpontos béketervet, a kormány és az ellenzék változatlanul a fegyverekre hagyatkozik, nem a diplomáciára, mert azt hiszi, hogy erőszakkal célt ér” – utalt Ban Ki Mun az ENSZ és az Arab Liga megbízásából közvetítő Kofi Annan máig végre nem hajtott rendezési programjára.
Véget kellene vetni a rivalizálásnak
A főtitkár emlékeztetett arra is, hogy a Biztonsági Tanács megosztott a szíriai események megítélésében, s Oroszország és Kína akadályozza egy olyan határozat elfogadását, amely a helyzet elmérgesedéséért, a folytatódó vérontásért csak a damaszkuszi rezsimet teszi felelőssé. „Többször elmondtam, mennyire sajnálom a megosztottságot, amely megakadályozza, hogy a Biztonsági Tanács cselekedjen” – fogalmazott Ban Ki Mun, s felszólította a nagyhatalmakat, hogy Szíria kapcsán hagyjanak fel a „rivalizálással”.
Az ország sorsa vált kérdésessé
A Magyar Nemzet vezércikkei:
A háború vonzásában (részlet): Másfél éve nemegyszer hallgathatták meg a védelmi, biztonságpolitikai témákkal foglalkozó újságírók a nyugati vezetők ígéretét, miszerint nem lesz beavatkozás Líbiában. Aztán – ahogy Oroszország félrenézett a Biztonsági Tanácsban – mégiscsak lett. A „lakosság védelmére” szóló humanitárius mandátumból végül széles körű intervenció bontakozott ki, s ha Kadhafi líbiai vezetőt nem is úgy sikerült eliminálni, ahogy a parasztot veszik le a sakktábláról (mintegy hét hónapig kitartott a rezsim), a lényeg az, hogy külső segítséggel rezsimváltás történt. Azóta ha a fősodrú médiumok immár elég magas ingerküszöbét Líbiával szemben meghaladja egy hír, megbizonyosodhatunk arról, hogy milyen szépen is virágzik a líbiai demokrácia a különböző fegyveres bandák uralta, egykor országnak nevezhető entitás helyén, az észak-afrikai homokban.
Szíriai hadszíntér (részlet): Súlyos csapást szenvedett el tegnap a szíriai hatalom, amely eddig a legeredményesebben dacolt az arab tavasz fedőnevű geopolitikai folyamat feltartóztathatatlannak tűnő menetelésével. A nyugati hatalmak és Nyugat-barát térségi rezsimek által támogatott fegyveres csoportok öngyilkos terrortámadása megölte az ország vezetésének több tagját, köztük az ortodox keresztény védelmi minisztert, illetve helyettesét, aki nem mellékesen Bassár el-Aszad elnök sógora is egyben. A merénylet azzá a lélektani fordulóponttá válhat, amelytől az út a rendszer és az ország összeomlásához vezet.
Szíriában már nem a kormányzás rendszere, hanem az ország sorsa vált kérdésessé – jelentette ki Kadri Dzsamil szíriai miniszterelnök-helyettes pénteken Moszkvában. Sajtóértekezleten elmondta, az ország sorsát csak a szíriai nép döntheti el úgy, hogy közben abba kívülről nem avatkoznak be. A konfliktust a jelenlegi kormányra támaszkodva a békés ellenzék részvételével rendezni lehet – vélte a miniszterelnök-helyettes.
Hangoztatta, hogy Szíria hálás Oroszországnak azért a szilárd álláspontért, amelyet az ügyben elfoglal. Úgy vélekedett, hogy az országa ellen bevezetett „törvénytelen” szankciók nemcsak a nemzeti valutára mérnek csapást, hanem az egész lakosságra is.
Semmit sem oldana meg Aszad távozása
Szerinte Bassár el-Aszad elnök esetleges távozás semmit sem oldana meg. A szemben álló felek ugyanis még arról sem tudnak megállapodni, hogy párbeszédet kezdjenek egymással. Úgy vélekedett, a Nyugat álláspontja képmutató, nem segíti a tárgyalások megkezdését. A szíriai küldöttség a politikai támogatáson kívül hitelt is kért Oroszországtól.
Irán szerint kicsi a valószínűsége egy Szíria-ellenes katonai támadásnak, de ha ez mégis bekövetkezne, Damaszkusz képes egyedül is szembeszállni az agresszióval. Hoszein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter-helyettes moszkvai megbeszélései után határozottan elítélte, hogy külföldről egyre fokozódó mértékben beavatkoznak Szíria ügyeibe.
Nem mindenkinek tetszett a béketerv
Teherán szerint ez okozta Kofi Annan szíriai béketervének kudarcát. „Úgy tűnik, egyes beavatkozó országoknak nem tetszettek Annan abbéli erőfeszítései, hogy véget vessen a Szíriába irányuló fegyverszállításoknak és a terrorcselekményeknek” – idézte az iráni hírügynökség Ramin Mehmanparaszt külügyi szóvivőt.
Hasonló a véleménye Gennagyij Gatyilov orosz külügyminiszter-helyettesnek. Annan „tisztességes nemzetközi közvetítő, de vannak olyanok, akik ki akarják venni őt a játékból, hogy szabad kezet kapjanak az erőszak alkalmazásához” – írta pénteki Twitter-bejegyzésében. Más moszkvai külügyi források hangsúlyozták, hogy feltétlenül folytatni kell az ENSZ misszióját Szíriában lehetséges módosításokkal.
Meghosszabbítanák a megfigyelők mandátumát
A megfigyelők szíriai mandátumának meghosszabbítása mellett foglalt állást a világszervezet főtitkára. Ban Ki Mun ezzel kapcsolatos álláspontját helyettese, Hervé Ladsous, az ENSZ békefenntartó műveleteinek vezetője ismertette New Yorkban. Ladsous szerint a főtitkár azon a véleményen van, hogy az ENSZ-nek meghatározott formában, illetve módon Szíriában kell maradnia.
Fokozódó erőszak Aleppóban
Szíria második legfontosabb városa, Aleppó körül tovább fokozódtak az erőszakos cselekmények, és a kormányerők jelentős erősítést vontak össze a döntő csata megindításához. „Két hete Damaszkusz állt az események középpontjában. A figyelem most Aleppóra irányul, ahol jelentős katonai összpontosítás folyik, ami azt jelenti, hogy valószínűleg küszöbön áll a fő csata” – mondta Ladsous.
A felkelők azt állítják, hogy többnapos harc után pénteken elfoglaltak egy fontos rendőrségi központot, ahol foglyokat ejtettek, fegyvereket és lőszert zsákmányoltak. A városban harmadik napja nem működik az internet és a telefon, ezért a felkelők futárokkal kénytelenek kapcsolatot tartani. A felkelők azt állítják, hogy a város felét tartják ellenőrzésük alatt. Egy belbiztonsági forrás szerint a hadsereg „figyeli és próbára teszi a terroristák védelmét , mielőtt egy sebészi pontosságú hadművelettel megsemmisítené őket”. A védelem tesztelése a gyakorlatban azt jelenti, hogy tüzérséggel lövik a felkelők kezén lévő negyedeket, elsősorban a fő erősségüket, Szaláheddínt, amelyet körülzárt a katonaság.
Máshol is összecsaptak
Aleppón kívül összecsapásokat jelentettek Hamából, Damaszkusz Tadamún nevű külvárosából és Deraából is. Tadamúnt, a felkelők utolsó fővárosi erősségét pénteken több tucat harckocsi és páncélozott jármű támadta meg, és nagy részét elfoglalta.
A keleti, Irakkal határos Deir ez-Zór tartomány területe viszont két város kivételével a felkelők kezére került, de Majadinért és Abu Kamalért is heves harc folyik – közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja.
