Radu Stroe szerint a 18,3 millió választásra jogosult állampolgárt számon tartó választói névjegyzék – amelynek alapján a népszavazást megszervezték – nem fog módosulni, azt megkapja az alkotmánybíróság úgy, ahogyan kérte. Emellett a hatóságoknak kötelességük, hogy „a lehető legkorrektebb adatokat szolgáltassák és ezzel segítsék az alkotmánybíróság döntését” – mondta a miniszter. Ezzel a kissé titokzatosnak hangzó félmondattal arra utalt, hogy a kormány egy másik, „frissített” névjegyzéket is el kíván juttatni a taláros testület asztalára, azt, amely részben a helyhatósági szervek adatainak összesítéséből áll majd össze.
Augusztus végéig frissítettek volna
A román alkotmánybíróság az augusztus 31-i határidőt szabta meg a kormány számára ahhoz, hogy elküldje azt az állandó választói névjegyzéket, amely alapján megszervezték a referendumot. A Victor Ponta vezette román kormány azonban időközben úgy döntött, hogy a hónap végéig frissíti a névjegyzéket.
Ennek során a polgármestereknek és a megyei prefektusoknak statisztikai kimutatást kell készíteniük azokról a 18. életévüket betöltött személyekről, akik július 29-ig elhunytak, elvesztették szavazati jogukat, nem újították meg a személyazonossági igazolványukat, vagy megváltoztatták nevüket, és emiatt esetleg többször szerepelnek a választói névjegyzékben. Traian Basescu szerint azonban az USL ezzel a „bújtatott népszámlálással” akarja „meghamisítani” a népszavazás eredményét. Szerinte csakis azt a választói névjegyzéket lehet figyelembe venni, amely alapján megszervezték a referendumot.
Nőhet a külföldön lakó románok száma
A külügyminisztérium is közölte pénteken: kezdeményezte a külföldi lakhellyel rendelkező román állampolgárok számának aktualizálását. Ennek azért van jelentősége, mert a külföldön hivatalosan lakhellyel rendelkező román állampolgárok nem tartoznak bele az állandó választói névjegyzékbe, így a népszavazás érvényességi küszöbének meghatározásakor őket nem számolják bele. A kormány a külügyminisztériumi kezdeményezés révén arra számít, hogy a külföldi állandó lakhellyel rendelkezők száma nőhet a jelenlegi kimutatásokhoz képest, ez is csökkentheti azok számát, akiket be kellene számítani a népszavazási érvényességi küszöb meghatározásakor.
19 millió állampolgár
Pénteken a belügyminisztérium például összehívta jövő hétre az országos statisztikai hivatal népszámlálással foglalkozó bizottságát, amelynek jóvá kellene hagynia a tavaly ősszel elvégzett cenzus februárban közölt előzetes eredményeit. Eszerint Románia stabil lakossága 19 millió fő (vagyis jóval kevesebb, mint a 2002-es népszámlálás által kimutatott létszám), s ennek alapján az USL szerint feltételezni lehet, hogy a szavazati joggal rendelkező román állampolgárok valós száma csupán 15-16 millió.
50 százalék + 1
A kormány vélhetőleg majd ezt a kimutatást is elküldi az alkotmánybíróságnak, amelynek tehát többféle információ és lista alapján kell döntenie arról, hogy érvényes volt-e vagy sem a Basescu leváltásáról szóló népszavazás. Az eredeti névjegyzék szerint 46 százalékos volt a részvétel a népszavazáson, ami elmaradt az 50 százalék plusz egy fős érvényességi küszöbtől (a résztvevők többsége azonban az államfő leváltása mellett voksolt). Az USL számára ezért lenne fontos, hogy az alkotmánybíróság a kevesebb főt számláló választói névjegyzéket tekintse mérvadónak, mert akkor meglenne a Basescu végleges eltávolítását szavatoló részvételi arány.
Barroso az alkotmánybírák függetlenségéért
Levélben szólította fel pénteken José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke Victor Pontát, hogy tegyen meg mindent az alkotmánybírák függetlenségének tiszteletben tartása érdekében. Az európai tisztségviselő a román kormányfőnek címzett levelében aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy egyes állítások szerint a román alkotmánybírákra megfélemlítés révén nyomás nehezedik. „Remélem, hogy Ön és az Ön kormánya, Romániának és állampolgárainak az érdekét szem előtt tartva, meghozza a szükséges intézkedéseket az Önök által vállalt kötelezettségek teljesítésére” – olvasható a levélben.
Barroso „mélységes aggodalmát” fejezte ki a népszavazási választói névjegyzék körül kialakult botrány miatt is (arra utalva, hogy Romániában az érdekelt felek között nincs egyetértés a választásra valóban jogosultak számát, illetve a jelenlegi választói névjegyzék hitelességét illetően). Az Európai Bizottság elnöke kulcsfontosságúnak tartja, hogy a kormány késedelem nélkül tegyen eleget az alkotmánybíróság kérésének, és mielőbb juttassa el hozzá a kért választói névjegyzéket, a taláros testület ezáltal tisztázhatja végre álláspontját, és meghozhatja döntését a (Traian Basescu államfő leváltásáról szóló) népszavazás érvényességéről. Az összes többi félnek pedig tartózkodnia kell mindenféle „saját értelmezéstől” – fűzte hozzá Barroso.
A Velencei Bizottság keddi közleménye szerint továbbra is nyomást gyakorolnak Romániában az alkotmánybíróságra, és a testület felszólította a román hatóságokat, pártokat, hogy a továbbiakban tartózkodjanak ettől.
A népszavazás kapcsán a belügyminisztériumra nehezedő „nyomásgyakorlás” miatt lemondott tisztségéről Ioan Rus belügyminiszter és Victor Paul Dobre közigazgatásért felelős miniszter. A bukaresti belügyminisztérium egyik államtitkára, Ioan Nicolae Cabulea ellen a román ügyészség bűnvádi eljárást indított hivatali visszaélés gyanújával.
Zuhanórepülésbe kezdett a kormányzó romániai Szociálliberális Unió (USL) népszerűsége júliusban. A Traian Basescu államfő elmozdítását kezdeményező alakulat öt százalékot veszített, míg a Demokrata-Liberális Párt (PDL), ha lassan is, de erősödik.
