Nem jött ki jól a Basescu menesztésére tett erőfeszítésekből az USL: az IMAS közvélemény-kutató felmérése szerint a pártszövetség népszerűsége 5 százalékot esett júliusban az egy hónappal korábban mért adatokhoz képest. Júniusban még a megkérdezettek 66,6 százaléka válaszolt úgy, hogy az USL-re szavazna, júliusban már csak 61,4 százalékos volt ez az arány, igaz ezzel a szövetség még mindig kényelmes többségre tenne szert a parlamentben.
Szakértők ugyanakkor megjegyzik: az Európai Unió által a jogállamiság elleni támadások miatt keményen bírált USL imázsa valószínűleg ma még megtépázottabb, a felmérés készítésekor ugyanis még nem kezdődött el a Basescu leváltásáról kiírt népszavazás eredményei körüli botrány. Az ellenzéki PDL viszont emelkedőben van: júniushoz képest 4 százalékkal több, 16,3 százaléknyi választó nyilatkozott úgy, hogy rájuk voksolna.
Még lehetnek meglepetések
Zuhanórepülésbe kezdett ugyanakkor a bulvártévé-tulajdonos Dan Diaconescu populista Néppártja (PP-DD): áprilisban még 18,7 százalékkal állt a második helyen az USL mögött, júliusban a támogatottsága már csak tízszázalékos volt. Az utolsó párt, amely átlépné az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöböt, az RMDSZ – a szövetség lényegesen javított egy hónappal korábbi megítélésén. Júniusban a megkérdezettek 4,3 százaléka támogatta volna, júliusra ez az arány már 6,2 százalékra nőtt.
A felmérés kapcsán fontos azt is megjegyezni, hogy a júniusi önkormányzati választásokon az USL és PP-DD lényegesen kevesebb szavazatot kapott, mint azt a közvélemény-kutatások mutatták, míg a PDL a vártnál jobban szerepelt. Ennek alapján valószínűleg most sem érné el a 60 százalékos arányt a szociálliberális szövetség, míg a PDL és a várhatóan egyesülő jobboldal lényegesen több szavazatra számíthat majd az év végén. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a román gazdaság egyre nehezebb helyzetbe sodródik a kormánypárti ámokfutás miatt, ami szintén nem kedvez az USL-nek.
Hányan vannak?
A július 29-ei népszavazáson a résztvevők elsöprő többsége – részben az ellenzéki PDL bojkottja és a magyarok távolmaradása miatt – Basescu menesztésére szavazott, ám mivel nem teljesült az 50 százalék plusz egy fős érvényességi küszöb (a részvételi arány csupán 46,24 százalékos volt), a referendum elvileg érvénytelen.
Az USL ugyanakkor úgy véli, a tavalyi népszámlálás nyomán kiderült, már nem 18,2, hanem 16,5 millió választópolgár van, így a referendum érvényes. Az eredményt az alkotmánybíróságnak kell hitelesítenie, a taláros testület pedig bekérte az aktualizált választói névjegyzéket a kormánytól. A kabinet mindezt úgy értelmezte, hogy az augusztus 31-ei határidőig meg kell számolnia a választópolgárokat, hogy naprakész választói névjegyzéket küldjön a taláros testületnek.
Ellentmondások
Az alkotmánybíróság ugyanakkor hétfőn jelezte: nem új, hanem a július 29-ei népszavazáson használt névjegyzéket kér. Szintén hétfőn adott ki pontosítást a taláros testület egy pénteki állásfoglalásával kapcsolatban. A pontosítás értelmében az érvényességi küszöbbe a külföldön élő román állampolgárok is beleszámítanak.
Tudorel Toader alkotmánybíró mindezek kapcsán úgy nyilatkozott, ő még pénteken elutazott Bukarestből, így nem tudja, mi történt a hétvégén, azonban úgy véli: az alkotmánybíróság honlapján csütörtökön, a pontosítások előtt megjelent eredeti szöveg testesíti meg a taláros testület akaratát és a meghozott döntések szellemét. Hozzátette: a pontosításról ő is csak a sajtóból értesült, akárcsak a Velencei Bizottságnak küldött, az alkotmánybíróságot a politikum részéről ért nyomásgyakorlás miatti panaszról.
Megadást követelnek
Az ügyben ismét megszólalt Crin Antonescu ügyvivő államfő is, aki Basescu menesztésének egyik legfőbb szorgalmazója. Közölte, beszélt George Maiorral, a román hírszerző szolgálat vezetőjével, aki szerint nincs tudomásuk arról, hogy a közelmúltban bármilyen fenyegetés érte volna az alkotmánybíróság tagjait vagy bármely más közszereplőt.
Eközben kiderült: az USL nem enged abból, hogy menessze Basescut. Varujan Vosganian, a PNL alelnöke csütörtökön leszögezte: nem alkusznak a felfüggesztett államfővel, feltétlen „megadást” követelnek tőle, vagyis azt, hogy távozzon tisztségéből. Mint ismeretes, Basescu több ízben is fölajánlotta: ha az USL elfogadja az alkotmánymódosításra vonatkozó javaslatát, miszerint a parlament létszámát csökkentsék háromszáz főre, és csupán egy kamara maradjon, hajlandó idő előtt távozni.
