A jelenleg pihenőszabadságon lévő Toader elmondta, hogy beszélt Augustin Zegreannal, az alkotmánybíróság elnökével, akitől kérte, hívja össze a testület rendkívüli ülését. Szerinte több alkotmánybíró is egyetért ezzel. Toader szerint tisztázniuk kell az ellentmondásos közléseket, hiszen például neki nem volt tudomása sem arról a hibaigazításról, amellyel a taláros testület utólag kiegészítette egyik múlt heti saját döntését, sem a Velencei Bizottsághoz intézett levélről, amelyben az alkotmánybíróság a rá nehezedő nyomásgyakorlást tette szóvá.
Kimaradt egy mondat
Titus Corlatean külügyminiszter megerősítette Romániának a jogállamiság melletti elkötelezettségét, és az alkotmánybíróság döntéseinek tiszteletben tartásáról biztosította a Velencei Bizottságot – írta a román külügyi tárca csütörtökön.
A Velencei Bizottság elnöke keddi közleményében kifejtette: számára „meglepő, sőt sokkoló”, hogy viszonylag rövid idő alatt már másodszor érkezik panasz egy európai uniós tagállam alkotmánybíróságától arra, hogy nyomást gyakorolnak a tagjaira. Gianni Buquicchio legutóbb július elején fejezte ki aggodalmait emiatt, miután a román alkotmánybíróság levélben fordult panasszal a nemzetközi intézményhez.
Az alkotmánybíróság a hét elején küldött a hivatalos közlönyhöz egy hibaigazítást, amelyben egy mondattal kiegészítette egyik múlt heti döntését a népszavazásról. Az alkotmánybíróság szerint szerkesztési hiba miatt maradt ki a mondat, amely arra vonatkozott, hogy nem lehet törölni a választói névjegyzékből a külföldön élő román állampolgárokat. A népszavazás szemszögéből fontos kérdés, hogy a külföldön élőket beleszámolják-e az érvényességi küszöbbe, hiszen legalább kétmillió állampolgárról van szó. Az ő törlésük a választói névjegyzékből a Basescu leváltását kezdeményező Szociálliberális Szövetségnek (USL) kedvezne.
Szándékosan módosítottak?
A Traian Basescut támogató média szerint valaki szándékosan módosította az alkotmánybíróságnál a taláros testület döntését, és éppen Toader merült fel lehetséges elkövetőként. Toader cáfolta, hogy ilyet tett volna, és rosszindulatú híresztelésnek nevezte az ügyet. Ugyanakkor Victor Ponta miniszterelnök szerint „gyanús” az utólagos hibaigazítás is, hiszen azt nem a pihenőszabadságon lévő alkotmánybírósági elnök írta alá, hanem az őt helyettesítő másik taláros.