A román sajtóban csütörtökön ismertetett vizsgálat szerint az AEP egy szoftvercéget bízott meg azzal, hogy ellenőrizze a pótlistákon szereplő személyi számokat, és szűrje ki azokat, amelyek többször szerepelnek, vagy nem érvényesek. A népszavazáson a 8,5 millió leadott szavazat közül 1,34 milliót pótlistákra adtak le: ezek közül szűrték ki azt az 55 660 személyi számot, amellyel többször szavaztak, és azt a 47 386 személyi számot, amely nem szerepel a lakosság-nyilvántartóban, azaz nem létezik.
Nagyüzemben mehetett a választási csalás
A többes szavazás „toplistáját” egy olyan választó vezeti, akinek a személyi számával 19-szer voksoltak. Ez az ellenőrzési módszer nem mutatja ki azokat az eseteket, amikor a csalók érvényes személyi számmal, de az illető távollétében adtak le egy-egy voksot – emlékeztetnek a román lapok.
Mivel a referendum dokumentumait az ügyészség is vizsgálja, az ellenőrzést a Legfőbb Ügyész Hivatalában végezték el 400 ezer euróért. A felfedezett csalásokat az AEP az ügyészségnek továbbítja. A román törvények szerint a választási csalásokat hat hónaptól öt évig terjedő börtönnel büntetik. A Legfőbb Ügyész Hivatala már korábban hatszáz személy ellen indított bűnügyi vizsgálatot a július 29-i népszavazáson elkövetett választási csalás gyanújával.
Ponta megbukott kísérlete
Az áprilisban hatalomra került szociálliberális kormányzat először a választási rendszert próbálta átszabni, de törekvésüket az alkotmánybíróság júniusban törvénytelennek minősítette, így a régi szisztéma maradt érvényben. Ponta igazából a júniusi önkormányzati választást követően jött lendületbe, amelyen az USL elsöprő győzelmet aratott. A kormánypárt ezt követően Traian Basescu, a jobbközép pártok által támogatott államfő ellen intézett támadást, és július elején fel is függesztették hivatalából.
Ezt követően július 29-én népszavazást tartottak a felfüggesztésről, amelyen a választók csupán 46 százaléka jelent meg, így az érvénytelen lett. Pontáék nem adták föl, és minden eszközt bevetettek, hogy a külföldön élő nagyszámú románság legalább egy részét töröljék a választási névjegyzékből, azonban többkörös ülésezés után az alkotmánybíróság is érvénytelenné nyilvánította a referendumot, így Basescu visszatérhetett a hivatalába.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!