Breiviket a Norvégiában kiszabható legsúlyosabb büntetésre, 21 év börtönre ítélték, mert tavaly nyáron autóba rejtett pokolgépet robbantott az oslói kormányzati épületnél, majd ámokfutásba kezdett Utoya szigetén, a Norvég Munkáspárt ifjúsági tagozatának táborában. A férfi 77 embert ölt meg, köztük sok tizenévest.
A bíróság augusztusban hozott ítéletét azzal indokolta, hogy a harminchárom éves férfi „személyiségzavarban szenved, de nem elmebeteg”, vagyis büntethető. Az elzárás korlátlan ideig meghosszabbítható, ha a büntetés lejártakor úgy ítélik meg, hogy a fogoly továbbra is veszélyt jelent a társadalomra.
Breivik nem bánt meg semmit
Breivik a bírósági tárgyalás alatt a megbánás legkisebb jelét sem mutatta. Mindvégig azt vallotta, hogy tettét ideológiai indíttatásból követte el, magát „iszlámellenes harcosnak" nevezte. Az ítélethirdetéskor elégedett mosollyal nyugtázta, hogy a Norvégiában kiszabható legsúlyosabb büntetést kapta, bár szánalmasnak nevezte az ítéletet, szerinte ugyanis a halálbüntetés vagy a felmentés lett volna a „logikus”.
Az elítélt azonban nem kell megszakítsa kapcsolatát a külvilággal. Bár internetkapcsolata nincs, a levelezést a liberális norvég börtönszabályok megengedik. Így postai leveleket küld a világ számos szélsőségesének, akik radikális weboldalakra töltik fel az irományok tartalmát.
