Iszlámellenes film: „Amerika új Vietnam előtt áll”

Itt az idő, hogy a hanyatló amerikai impérium belássa, nincs többé keresnivalója a Közel-Keleten – írja a The New York Timesban egy neves indiai esszéíró.

A legtöbben az 1979-es iráni eseményekhez, az iszlamisták hatalomátvételéhez hasonlítják az amerikai nagykövetségek 2012-es ostromát, melyet az iszlámellenes film váltott ki. Pankadzs Misra indiai író–esszéistának azonban egy korábbi eseményt juttatnak eszébe a közel-keleti lángok: a saigoni követség felé vonuló vietnami tankok látványát, 1975-ből. A helyzet Misra szerint az arab világban is ugyanaz, mint egykor Indokínában volt: az amerikaiak megdőlt európai birodalmak helyére nyomultak be, ahol egy nagy ellenség (akkor a kommunizmus, most a radikális iszlám) ellen vetették be távolról irányított despotáikat és fegyvereiket. Most, két sikertelen háború és az amerikaiakat támogató rezsimek bedőlése után a hanyatló birodalomra ugyanaz a sors vár, mint harminc évvel ezelőtt: a visszavonulás – érvel Misra.

Az amerikaiakat túlságosan is elvakította győzelmük a két „nagy gonosz”, a nácizmus és a kommunizmus felett – Misra szerint csakis ez lehet az oka, hogy nem vették észre saját politikájuk sötét oldalait. „Könnyű az egészet a szélsőségesekre, a radikális iszlámra fogni. A helyzet azonban az, hogy amikor Hillary Clinton Alexandriába látogatott, az iszlámellenesek dobálták meg tojással a kocsiját, mert azt hitték, a Muszlim Testvériséggel jött titkos üzletet kötni. Az Egyesült Államok, mely egyaránt támogatta az iráni sahot, Szaddam Husszeint és Hoszni Mubarakot, óriási bizalomhiányban szenved az arab világban. Nem csoda, hogy az emberek minden lépése mögött valamilyen sötét ügyet gyanítanak, ezen pedig néhány leereszkedő, baráti elnöki beszéd nem fog változtatni” – írja a szerző.

Elül a tiltakozás

A Muszlimok ártatlansága című film által kiváltott tiltakozáshullám hamarosan elül, a líbiai nagykövet halála azonban jelzi, mi vár Amerikára a továbbiakban. „Amerika elérkezett ahhoz a ponthoz, ahová Dél-Ázsiában 1975-ben: se tűzerővel, se diplomáciával, se pénzzel nem tud előbbre jutni. Erejét elsöpörték az arab tavasz tornyosuló hullámai. Itt az idő, hogy az Egyesült Államok visszanyesse egyre kiszámíthatatlanabb következményekkel járó jelenlétét a Közel-Keleten, és visszavonuljon. Ha ezt még időben megteszi, egy nap talán visszatérhet, békés, egyenrangú partnerként, ahogy Vietnam esetében” – figyelmeztet Misra.

Minderre azonban kevés az esély: a republikánusok további agresszív fellépést, egyes liberálisok pedig intenzívebb pénzügyi jelenlétet sürgetnek. Misra szerint mindkét csoport egy olyan időszak elképzeléseihez ragaszkodik, amely már rég elmúlt. „A világ új felemelkedő hatalmai és öntudatra ébredt népei lesznek azok, melyek meghatározzák a történelem menetét a nyugat hanyatlásának korában. Amerika visszaesése elkerülhetetlen. Az azonban, hogy olyan hosszú és fájdalmas lesz-e, mint az európai birodalmak ázsiai és afrikai búcsúja, csak rajtuk múlik” – fogalmaz az indiai szerző.

The New York Times