A díjat a misszióvezető, Francis Chullikatt nuncius adta át New Yorkban. Az Út a Békéhez Díj (Path to Peace Award) alapítvány igazgatótanácsa azért ítélte oda a díjat a magyar államfőnek, mert Magyarország sokat tett az emberi élet és a házasság intézményének tiszteletben tartásáért. A díjátadó ceremónián Edward Egan, New York érseke a magyar alkotmány ezen rendelkezéseit a nyugati kultúra legjobb értékeinek minősítette.
Chullikat nuncius érsek a laudációban rámutatott, hogy az új magyar alaptörvény magában foglalja az „Isten, áldd meg a magyart” hivatkozást, elismeri a kereszténységnek a nemzet fennmaradásában játszott szerepét, valamint hogy ünnepélyesen megemlékezik arról: a magyar államot Szent István király építette ki, és ezer évvel ezelőtt a keresztény Európa részévé tette Magyarországot. Az alkotmány szavatolja az egyházak szuverenitását, valamint minden ember lelkiismereti és vallásszabadságát, beleértve a szabad vallásválasztás és vallásváltoztatás jogát, illetve a vallás nyilvános gyakorlását.
Magyarország megvédi a házasságot
A nuncius a méltatásban kitért arra is, hogy a magyar alaptörvény elismeri: minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, és meghatározza, hogy az élet embrionális és a magzati fogantatás pillanatától védett. Külön kiemelte, hogy az alkotmány értelmében Magyarország megvédelmezi az egy férfi és egy nő szabad akaratából létrejött házasság intézményét, és kinyilatkoztatja, hogy a család a nemzet fennmaradásának alapja.
Áder János beszédében rámutatott, hogy az 1990 óta szabad Magyarország azért fogadott el új alaptörvényt, mert csak most született meg az ehhez szükséges, a választók törvényes felhatalmazásával rendelkező kétharmados parlamenti többség. A köztársasági elnök kijelentette: ez garancia arra, hogy az alkotmány nagyon sokára fog megváltozni.
A kereszténység értékeit is védtük
Áder János emlékeztetett arra, hogy a keresztény világban azért szól délben a harang, mert Amerika felfedezése előtt 36 évvel, 1456-ban Hunyadi János Nándorfehérvárnál feltartóztatta a török terjeszkedést. Ezzel nemcsak Magyarország határait védte meg, hanem a kereszténység értékeit is az iszlám hódításával szemben – mondta. Ötszáz évvel később, 1956-ban a magyarok fellázadtak a kommunista diktatúra ellen, és „ma már senki sem kérdőjelezi meg, hogy a kommunizmus koporsójába az első szöget ez a forradalom ütötte” – fogalmazott.
Áder János köszönetet mondott az Egyesült Államoknak azért, hogy befogadott 30 ezret abból a nagyjából 200 ezer magyarból, aki 1956 után hagyta el az országot. Egyúttal megköszönte azt is, hogy Washington a budapesti amerikai nagykövetségen 1956-tól 1971-ig menedéket adott a Mindszenty József hercegprímásnak. Az államfő hangsúlyozta, hogy Mindszenty József azt az üzenetet közvetítette 16 éven át a világnak, hogy a magyar nép nem alkuszik.
Áder János New Yorkban
Amerika új magyar állampolgárai minden eddiginél inkább számíthatnak a hazájukra, és a haza is minden eddiginél jobban számít rájuk – jelentette ki Áder annak a közel száz új magyar állampolgárnak, aki a New York-i magyar főkonzulátuson a köztársasági elnök jelenlétében tette le kedden az esküt.
Az ENSZ-közgyűlés ülésszakának egyik kiemelt témájával, a jogállamiság kérdésével, s ezen belül a „negyedik generációs” alapjogokkal foglalkozott Áder János az őszi ülésszak általános vitájában kedden elhangzott felszólalásában. A köztársasági elnök Ivan Gasparovic szlovák és Václav Klaus cseh elnökkel is tárgyalt.
