Megszólalt Basescu, zuhanórepülésben a kormány

Az államfő szerint a legfontosabb romániai intézmények képesek voltak megvédeni a jogállamot. Basescu felfüggesztése óta csökken a kormányzó USL népszerűsége.

Basescu a román diplomaták éves találkozóján mondott beszédével először szólalt meg a nyilvánosság előtt azóta, hogy visszatért az elnöki hivatalba a leváltásáról szervezett júliusi népszavazás után. Kifejtette, hogy a román belpolitikai válság sokat ártott az országnak, amely elszigetelődött, ugyanakkor megmutatta, hogy a jogállamiságot szavatoló alapvető intézmények „talpon maradtak és működőképesek”. Basescu szerint ezért Romániát nem kellene büntetni schengeni csatlakozásának újabb halasztásával.

Arra biztatta a román nagyköveteket, mielőbb tisztázzák fogadó országaikban, hogy a legfontosabb román intézmények – példaként az alkotmánybíróságot, a legfőbb ügyészséget, a korrupcióellenes ügyészséget, az állambiztonsági szerveket, a statisztikai intézetet említette – kiállták a próbát, ellenálltak a rájuk nehezedő politikai nyomásnak, és megvédték a jogállamot.

Basescu emlékeztetett arra, hogy a parlamenti többség július elején leváltotta az ombudsmant, a parlament két házának elnökeit és felfüggesztette az államfőt. Szerinte ezzel a parlamenti többség súlyosan megsértette a koppenhágai kritériumokat. Úgy értékelte, a nemzeti kisebbségek jogainak a megvédéséről is szólt ez az ügy, hiszen a Mihai Razvan Ungureanu vezette kormány április végi bukását a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának helyzete idézte elő. Basescu szerint egy kisebbségnek alapvető joga, hogy anyanyelvén tanuljon egy olyan egyetemen, amelynek kötelessége biztosítani a kisebbségek anyanyelvű oktatását.

Nyugat felé fordulva

Basescu szerint Románia nyugati szövetségesei azért léptek fel határozottan, mert fontos állammá vált Románia a NATO és az EU keleti határán, mérhetetlen bizalmat vetettek bele, és azt hitték, hogy Románia kiszámítható ország. Basescu leszögezte, hogy Bukarest külpolitikai céljai változatlanok, az országnak továbbra is a Nyugat felé kell orientálódnia, és elutasította azokat a kijelentéseket, amelyek szerint Romániának ismét keleti irányba kellene fordulnia. Elutasította azokat a kijelentéseket is, amelyek a Nyugat állásfoglalásait „az ország belügyeibe való beavatkozásként” bélyegzik meg.

Felsorolta és röviden értékelte Románia stratégiai partnerségi kapcsolatait, köztük a Magyarországgal kötöttet is, amelynek létjogosultsága – mint mondta – ma már megkérdőjelezhetetlen. Basescu elmondta, hogy amennyiben egyes nagykövetek az államfő üzeneteit nem fogják továbbítani fogadó országuk illetékes hatóságainak, akkor az elnöki hivatal közvetlen kommunikációs csatornát alakíthat ki a nagykövetségekkel. Titus Corlatean román külügyminiszter jelezte, hogy nem ért egyet ezzel a lehetséges lépéssel.

Csökken Pontáék népszerűsége

Csaknem tíz százalékkal esett vissza a Romániában kormányzó Szociálliberális Szövetég (USL) népszerűsége Traian Basescu államfő felfüggesztése óta, de továbbra is élvezi a választók többségének bizalmát – derült ki az IMAS közvélemény-kutató intézet kedden közzétett felméréséből.

Az Adevarul című napilap által rendelt és ismertetett felmérés szerint az USL-nek június végén még kétharmados (67 százalékos) volt a támogatottsága a választópolgárok körében. Egy ilyen arányú győzelem a decemberi parlamenti választásokon azt jelentené, hogy az USL egyedül is módosíthatná az alkotmányt.

Az augusztusi mérések értelmében a választók 57 százaléka voksolna az USL-re, ha most rendeznének parlamenti választást. Egy ilyen eredménnyel az USL önállóan alakíthatna kormányt, de nem tudna olyan módosításokat eszközölni az alkotmányban, amelyek megkönnyítenék számára Traian Basescu eltávolítását a hatalomból. Basescu mandátuma 2014-ben jár le.

Az Adevarul emlékeztet arra, hogy az USL-t áprilisban még 50 százalék alatt mérték, de miután megbuktatta a jobbközép Ungureanu-kabinetet a parlamentben és kormányra került, ezt követően pedig látványos győzelmet aratott a júniusi önkormányzati választásokon, a balliberális pártszövetség támogatottsága 67 százalékra ugrott.

Visszaütött a sikertelen kísérlet

A lap az államfő eltávolítására tett sikertelen kísérletnek tulajdonítja, hogy az USL elvesztette hirtelen szerzett népszerűsége nagy részét. Az Adevarul cikkírója szerint az USL további népszerűségvesztésre számíthat, mert a kormányzó szövetségnek ezután kell megfizetnie az államfő felfüggesztésének politikai árát. Példaként a lap azt említi, hogy az Európai Unió egyes tisztségviselői ma már lehetségesnek tartják, hogy Bulgária és Románia ne egyszerre csatlakozzon a schengeni övezethez.

Az Adevarul rámutat, hogy Basescu felfüggesztéséből az ellenzéki pártok profitáltak: főleg a Demokrata Liberális Párt (PDL), amelynek sikerült leállítania zuhanórepülését, népszerűsége ismét növekedni kezdett. A közvélemény-kutatás szerint a PDL a júniusi 13 százalékról 18 százalékra növelte népszerűségét, a román sajtó által populistaként elkönyvelt Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) pedig 10 százalékról 14 százalékra növelte szavazóbázisát.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogatottsága – az IMAS mérései szerint – az ötszázalékos parlamenti küszöb körül mozog: augusztusban 5,8 százalékon állt. Az Adevarul Frunda György szenátort idézi, aki a napokban úgy nyilatkozott, hogy az RMDSZ-szel is megfizettetik a választók a PDL-lel közös kormányzás politikai árát, és ezért aggódik amiatt, hogy az RMDSZ-nek sikerül-e megőriznie parlamenti képviseletét.

Az IMAS közvélemény-kutatását augusztus 9. és 14. között, Traian Basescu visszatérése előtt végezték. A bukaresti kormány a napokban bejelentette, hogy Romániában december 9-én rendezik meg a parlamenti választásokat.