A Külügyminisztérium közleménye szerint az ülésen Martonyi János részletes tájékoztatást nyújtott az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt azeri katonatiszt, Ramil Safarov kiadatásának ügyéről.
A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország nyolc éven keresztül éppen azért nem teljesítette a vonatkozó azeri kérést, mert Baku nem kívánt írásos garanciát adni az ítélet végrehajtása tekintetében. Az írásos garancia kézhezvétele után viszont a magyar kormány pusztán a nemzetközi jog és a hasonló esetekben eddig folytatott gyakorlat alapján járt el.
Segítenek a Safarov-ügy rendezésében
Válaszában a tanácskozáson elnöklő Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője megértéssel fogadta a magyar álláspontot és több miniszterrel egyetemben felajánlotta segítségét a diplomáciai konfliktus okozta feszültség csökkentésében.
A szíriai válsággal kapcsolatban az uniós külügyminiszterek sajnálattal állapították meg, az ENSZ Biztonsági Tanácsának megosztottsága – Oroszország és Kína ellenállása – miatt az Aszad-rezsim továbbra is kitarthat. Ezért a szankciók erősítése révén fokozni kell a rezsim további elszigetelését. Egyúttal szorgalmazták az ország felekezeti-etnikai összetételét hűen tükröző ellenzéki egység kialakítását, s a Bassár el-Aszad elnökkel szembeni alternatíva megteremtését is. Sürgető feladat a Szíriával szomszédos országokban a menekülthelyzet nyomán fellépő humanitárius válság kezelése, amely téren az unió fokozott szerepet vállal.
Figyelni kell a vízre
A miniszterek többek között áttekintették a víz mint stratégiai erőforrás szerepét a biztonságpolitikában, megállapítva, hogy a vízhez történő hozzáférés, a fenntartható vízgazdálkodás kérdése napjaink fegyveres konfliktusainak egyik fontos kiváltó oka és tényezője Afrikától a Közel-Keleten át Ázsiáig. Az EU külpolitikájában ezért – szoros együttműködésben az ENSZ-szel és más nemzetközi szervezetekkel – kellő figyelmet kell szentelni ennek a területnek.
Hasonló következtetésre jutottak a résztvevők az oktatásnak a konfliktusmegelőzésben és a válságkezelésben játszott szerepével kapcsolatban. Különös aktualitást ad a kérdésnek az arab világban zajló – s nem utolsósorban az elmúlt évtizedek népességrobbanása nyomán megjelenő társadalmi feszültségek által kiváltott – hatalmas átalakulási folyamat. Az oktatás területén nyújtott fejlesztési együttműködés az EU legjelentősebb „puha” külpolitikai eszközei közé tartozik – áll a Külügyminisztérium közleményében.
