A levélben, amelyet a Külügyminisztérium pénteken juttatott el az MTI-hez, a magyar diplomácia vezetője azt írta: az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt azeri katonatiszt átadása hazájának büntetése hátralévő idejének letöltése érdekében, megfelelt az érvényes nemzetközi jogi normáknak és összhangban állt a Magyarország által hasonló esetekben általánosan követett gyakorlattal.
„Olyan kétoldalú, tisztán jogi természetű ügyről van szó, amely nem Örményország ellen irányult, és semmiképpen sem tekinthető az örmény nép megsértésének.” Magyarország helyteleníti az azerbajdzsáni eljárást, amelynek visszatérően hangot is adott – áll a levélben.
A magyar közvélemény is meglepődött
Martonyi János a levélben hangsúlyozza azt is: sajnálattal értesült a diplomáciai kapcsolatok felfüggesztéséről, amely szerinte a magyar közvéleményt is meglepte, „mert népeinket hagyományos, évszázadokra visszatekintő baráti szálak fűzik össze”. A magyar külügyminiszter emlékeztet rá, hogy Magyarország a középkor óta kínált menedéket örmény letelepülőknek, akik gyakran a magyar nemzet megbecsült és nagy tiszteletnek örvendő tagjává váltak. „Elegendő csupán az aradi vértanúk emlékét felidézni, akik között többen örmény gyökerekkel büszkélkedhettek” – írja Martonyi János.
Hozzáteszi: az elmúlt néhány évben a Magyarország és az Örmény Köztársaság közötti kapcsolatok „örömteli erősödésnek” indultak. 2009 novemberében Szerzs Szarkiszján elnök tett történelmi jelentőségű látogatást Budapesten, amelynek során a két ország egyezményes kapcsolatai is szélesedtek. 2011 májusában pedig a magyar Országgyűlés elnöke járt Jerevánban, és „nagy várakozással tekintettünk az Örmény Nemzetgyűlés elnökének ez év szeptemberében tervezett látogatása elé”. (Az örmény parlament elnöke augusztus 31-én – Safarov átadásának napján – lemondta szeptemberre tervezett magyarországi látogatását, elhárítva magyar hivatali kollégája meghívását.)
Súlyos és beláthatatlan következményekkel járó döntés