A kiadatás nem Örményország ellen irányult

Levélben fordult Martonyi János magyar külügyminiszter örmény kollégájához, Eduard Nalbandianhoz.

Éppen ezért Martonyi János szerint Örményország részéről a diplomáciai kapcsolatok felfüggesztése „olyan súlyos és beláthatatlan következményekkel járó döntés”, ami meggyőződése szerint nem szolgálja az Örmény Köztársaság és az örmény nép érdekeit. Hozzátette azt is: a térség egyetlen országának sem érdeke, hogy a feszültség kiéleződjön a Dél-Kaukázusban, Magyarország pedig támogatja az EBESZ minszki csoportjának társelnökeit, hogy a „madridi alapelvek” alapján kialakuljanak a hegyi-karabahi kérdés tárgyalásos megoldásának keretei.

Végül Martonyi János biztosítja örmény kollégáját, hogy Magyarország változatlanul érdekelt a két ország kapcsolatainak fejlesztésében, és meggyőződése, hogy „országaink boldogulását a legjobban az szolgálná, ha a magyar és az örmény népet immár ezer éve összekötő keresztény értékek alapján, közösen keresnénk azt az utat, amely visszavezet a Magyarország és az Örmény Köztársaság közötti baráti kapcsolatok további erősítéséhez”.

Az országos örmény önkormányzat az azeri kiadatási ügy feltáró vizsgálatára kéri a magyar kormányt, valamint a politikai vagy akár büntetőjogi felelősség megállapítását – mondta a nemzetiségi önkormányzat elnöke a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) Kossuth téri épülete előtt tartott pénteki rendezvényen.

Serkisian Szeván Simon a minisztérium épülete előtt felállított emelvényen 100-150 ember előtt felolvasta az önkormányzat – korábban már ismertetett – hivatalos nyilatkozatát. Közölte, súlyos szakmai tévedésnek tartják a döntést, és kérik „az ügyet és annak hátterét feltáró vizsgálat megindítását, a politikai vagy akár büntetőjogi felelősség megállapítását, tekintet nélkül az illető személyére”. A rendezvényen felszólalók arról beszéltek, hogy a magyar kormánynak bocsánatot kell kérnie, ugyanakkor elítélték, hogy a rossz kormányzati döntés miatt Magyarországot támadják a világban.

Diramerján Artin, a Diaszpóra 21 időszaki kiadvány főszerkesztője szerint „a történtek megmagyarázhatatlanok, és fájdalmasan szomorúak a következmények”. Elmondta, eszükbe sem jut ugyanakkor magyar zászlót égetni, mert „az az ő zászlójuk is”. A KIM-re utalva kijelentette, abban az épületben valakiknek bocsánatot kell kérniük azoktól, akiket tettükkel „megaláztak”. Véleménye szerint nehéz lesz helyrehozni azt, ami történt, de megbékélést szeretnének és nyugalmat. A rendezvény végén Varga György a Magyarországi Apostoli Örmény Egyház képviseletében az egybegyűltekkel örmény és magyar nyelven imát mondott.

A KIM parkolójában, rendőri biztosítás mellett zajló rendezvényen az örmény zászlókat tartó csoport tagjai karjukra fekete szalagot kötöttek; volt, aki a meggyilkolt örmény katona fényképét tartotta a magasba, míg mások transzparenst, melyen – örmény nyelven – az állt: Bocsánat, Örményország!. Az örmények csoportjához többen is csatlakoztak, köztük Árok Kornél, a Szövetségben, Együtt Magyarországért Párt elnöke és Mécs Imre volt parlamenti képviselő, valamint DK-kitűzőt viselők. A jelenlévők több tagja Változást 2014 feliratú, piros pólóban jelent meg.

Kiadatás

Mintegy hatvan örmény tiltakozott pénteken a kiadatás ellen a moszkvai magyar nagykövetség előtt. Az örmények Safarov Magyarországra való visszaszállítását követelték. Az Oroszországi Örmények Szövetsége szervezte a csendes tüntetést a magyar diplomáciai képviselet Moszfilmovszkaja utcai épülete elé. Abramjan Ara Arsavirovics, az oroszországi örmények szervezete és az Örmény Világkongresszus elnöke a távirati irodának elmondta, hogy nem a magyar népet hibáztatják, de elvárják, hogy a magyar vezetés kijavítsa hibáját. A magyar kormánynak szerinte el kell ítélnie az azeri vezetés lépéseit.

Magyarország múlt pénteken adta ki Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa meggyilkolása miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Safarovot, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek, őrnaggyá léptettek elő, új lakást adtak neki, és visszamenőleg kifizették a bérét.

Magyarország nem felelős az azeri katonatiszt által elkövetett bűncselekményért, örmény katonatársának meggyilkolásáért – mondta Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár Jerevánban csütörtökön.

A Garabedjan-eset

A kiadatási üggyel kapcsolatban Asim Mollazade, a krynicai fórum egyik résztvevője, azeri képviselő Varuzsan Garabedjan örmény terrorista esetére emlékeztette a Magyar Nemzetet. A terroristát 1985-ben Franciaországban életfogytiglani börtönre ítélték egy két évvel korábbi, a párizsi Orly repülőtéren végrehajtott bombamerényletért. 2001-ben a francia hatóságok azzal a feltétellel engedték szabadon, hogy azonnal Örményországba szállítják. „Őt is hősként ünnepelték, amint hazaért” – mondta Mollazade a lapnak.