Rasmussen találkozott Szerzs Szargszján köztársasági elnökkel és beszédet mondott a jereváni egyetem hallgatói előtt. Az észak-atlanti szövetség főtitkárát az örmény fővárosban tüntetők mintegy ezerfős tömege fogadta, akik Safarov szabadon engedését bíráló jelszavakat skandáltak, továbbá követelték, hogy a NATO szakítsa meg a kapcsolatot Azer bajdzsánnal.
Nem szabad visszasodródni a háborúba
„Azerbajdzsánnak és Örményországnak nem szabad visszasodródnia a háborúba” – fogalmazott a NATO főtitkára az örmény fővárosban a diákok előtt. – A térség népeinek egyedül a békés politikai rendezés válhat hasznára” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az észak-atlanti szerződés tömbje a béke helyreállításában és a térség fejlődésében érdekelt. Szavaival a NATO-főtitkár a két ország között Hegyi-Karabah hovatartozása miatt fennálló konfliktusra utalt.
Azerbajdzsán jegyzéket intézett Magyarországhoz, amelyben leszögezte, hogy Safarovot az azeri jogszabályoknak és a nemzetközi jogi normáknak megfelelően helyezték szabadlábra – közölte csütörtökön Bakuban Elman Abdullayev azeri külügyi szóvivő.
Mint a Trend.az szerint újságíróknak elmondta, a jegyzékben az is olvasható: az ország alkotmánya kizárólagos joggal ruházza fel az államfőt, hogy kegyelmet gyakoroljon. A szóvivő szerint a Safarov-ügyet a Hegyi-Karabah terület feletti fennhatósággal kapcsolatos konfliktus tükrében kell vizsgálni, mivel Safarov tanúja volt az azeri lakosság ellen örmények által végrehajtott etnikai tisztogatásoknak.
Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője elmondta: Azerbajdzsán valamennyi EU-tagállam állandó brüsszeli képviselőinek elküldte a jegyzéket. A Külügyminisztérium tanulmányozza a dokumentumot – tette hozzá.
Rasmussen „mélységes aggodalmának” adott hangot a magyar hatóságok által Bakunak kiadott azeri katonatiszt, Ramil Sahib Safarov kegyelemben részesítése miatt. A főtitkár szerint ez a lépés „csorbítja a bizalmat”. Hozzátette: ezt az üzenetet át fogja adni pénteki bakui látogatásakor Ilham Aliyev azeri elnöknek is.
Egyetemi beszédében azt is mondta, hogy Örményország a NATO egyik legfontosabb partnere. Külön kiemelte az örmény békefenntartók részvételét a NATO koszovói és afganisztáni műveleteiben, s reményét fejezte ki, hogy a nemzetközi biztonsági erők 2014 végén esedékes kivonulása után az örmény katonák a helyszínen maradnak, az afgán kormányerők kiképzésében segítendő. „A jövőben még szorosabbra fűzhetjük ezt a partnerséget” – hangoztatta.
„Azerbajdzsán szégyenletes cselekedete”
„A nyolc évvel ezelőtti incidens bűncselekmény volt, amelyet nem lehet megbocsátani” – szögezte le Rasmussen a budapesti eseményekre utalva a Szerzs Szargszjánnal együtt tartott sajtóértekezleten a Hetq online hírportál jelentése szerint. A főtitkár Jerevánban azt is aláhúzta, hogy Magyarország nem felelős az azeri katonatiszt által elkövetett bűncselekményért, örmény katonatársának meggyilkolásáért. Szerzs Szargszján a sajtó előtt ismét elfogadhatatlannak nevezte, hogy az azeri hatóságok egy bűnözőből hőst csináltak, s hozzátette: a magyar hatóságoknak tudniuk kellett, hogy ez fog történni. „Azerbajdzsán szégyenletes cselekedete komolyan veszélybe sodorta az egész Dél-Kaukázus biztonságát” – mondta.
Közös sajtótájékoztatójukon Rasmussen a Trend.az azeri hírportál szerint kijelentette: az Oroszországhoz fűződő jó viszony nem akadálya annak, hogy Örményország szoros partnerséget építsen ki a NATO-val, hiszen a szövetség maga is különleges partnerségben működik együtt Oroszországgal úgy az afganisztáni utánpótlás biztosításában, mint a drogkereskedelem és a terrorizmus elleni harcban.
A Garabedjan-eset
Asim Mollazade, a krynicai fórum egyik résztvevője, azeri képviselő Varuzsan Garabedjan örmény terrorista esetére emlékeztette a Magyar Nemzetet. A terroristát 1985-ben Franciaországban életfogytiglani börtönre ítélték egy két évvel korábbi, a párizsi Orly repülőtéren végrehajtott bombamerényletért. 2001-ben a francia hatóságok azzal a feltétellel engedték szabadon, hogy azonnal Örményországba szállítják. „Őt is hősként ünnepelték, amint hazaért” – mondta Mollazade a lapnak.
Aggódnak és elítélik
Az ENSZ főtitkára aggodalmát fejezte ki az elnöki kegyelem miatt, és reményét hangoztatta, hogy az ügy nem fog ártani a karabahi békének – közölte szóvivője útján, csütörtökön. „Az ENSZ hangsúlyozza a tagállamok felelősségét a nemzetközi normák és a jog elveinek tiszteletben tartásában a bűnügyek esetében, a büntetlenség elleni küzdelem jegyében. Reméljük, hogy ez a kérdés nem fog ártani a karabahi békefolyamatnak és a felek közötti bizalomnak” – hangoztatta Ban Ki Mun szóvivője.
John Kerry amerikai szenátor közleményben foglalkozott az üggyel. Leszögezte: „Felháborított és megdöbbentett, hogy Azerbajdzsánban nemcsak ünnepélyesen fogadták Safarovot, hanem megkegyelmeztek neki, előléptették és hősként bántak vele. A fölöslegesen provokatív cselekedet veszélybe sodorja az ezen országok közötti törékeny békét, és kárt okoz az azerbajdzsáni kormány hitelességének” – tartalmazta a szenátor által jegyzett dokumentum. A héten számos amerikai képviselő ítélte el, hogy Azerbajdzsán szabadon engedte és dicsőíti Safarovot – emlékeztetett a PanARMENIAN.net.
Kiadatás
Magyarország múlt pénteken adta ki Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa meggyilkolása miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Safarovot, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek, őrnaggyá léptettek elő, új lakást adtak neki, és visszamenőleg kifizették a bérét. Szerzs Szargszján örmény elnök még aznap Jerevánban bejelentette, hogy országa megszakítja a diplomáciai és minden egyéb hivatalos kapcsolatát Magyarországgal.
Csak Magyarország hozzájárulásával adhatott volna kegyelmet Ramil Safarovnak Azerbajdzsán – ezt a Hír TV-nek mondta el Gellér Balázs jogász. Az MNO birtokába jutott az a dokumentum, melyből kiderül, hogy az azeri fél ígéretet tesz rá, hogy Ramil Safarov Azerbajdzsánban folytatja a rá kiszabott büntetés letöltését.
Magyarország kijevi, szófiai nagykövetsége előtt is tüntettek kisebb csoportok kedden a Gurgen Markarján örmény katona megöléséért életfogytiglanra ítélt Ramil Safarov szabadlábra helyezése ellen. Napközben gyilkosságokkal, azeriek tömeges kivégzésével fenyegető üzenetet kapott Azerbajdzsán budapesti nagykövetsége.
Martonyi János külügyminiszter szerint „végtelenül sajnálatos, elfogadhatatlan és elítélendő”, hogy az azeri kormány nem tartotta be ígéretét, és kegyelmet adott Ramil Safarovnak.
