Rasmussen találkozott Szerzs Szargszján köztársasági elnökkel és beszédet mondott a jereváni egyetem hallgatói előtt. Az észak-atlanti szövetség főtitkárát az örmény fővárosban tüntetők mintegy ezerfős tömege fogadta, akik Safarov szabadon engedését bíráló jelszavakat skandáltak, továbbá követelték, hogy a NATO szakítsa meg a kapcsolatot Azer bajdzsánnal.
Nem szabad visszasodródni a háborúba
„Azerbajdzsánnak és Örményországnak nem szabad visszasodródnia a háborúba” – fogalmazott a NATO főtitkára az örmény fővárosban a diákok előtt. – A térség népeinek egyedül a békés politikai rendezés válhat hasznára” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az észak-atlanti szerződés tömbje a béke helyreállításában és a térség fejlődésében érdekelt. Szavaival a NATO-főtitkár a két ország között Hegyi-Karabah hovatartozása miatt fennálló konfliktusra utalt.
Azerbajdzsán jegyzéket intézett Magyarországhoz, amelyben leszögezte, hogy Safarovot az azeri jogszabályoknak és a nemzetközi jogi normáknak megfelelően helyezték szabadlábra – közölte csütörtökön Bakuban Elman Abdullayev azeri külügyi szóvivő.
Mint a Trend.az szerint újságíróknak elmondta, a jegyzékben az is olvasható: az ország alkotmánya kizárólagos joggal ruházza fel az államfőt, hogy kegyelmet gyakoroljon. A szóvivő szerint a Safarov-ügyet a Hegyi-Karabah terület feletti fennhatósággal kapcsolatos konfliktus tükrében kell vizsgálni, mivel Safarov tanúja volt az azeri lakosság ellen örmények által végrehajtott etnikai tisztogatásoknak.
Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője elmondta: Azerbajdzsán valamennyi EU-tagállam állandó brüsszeli képviselőinek elküldte a jegyzéket. A Külügyminisztérium tanulmányozza a dokumentumot – tette hozzá.
Rasmussen „mélységes aggodalmának” adott hangot a magyar hatóságok által Bakunak kiadott azeri katonatiszt, Ramil Sahib Safarov kegyelemben részesítése miatt. A főtitkár szerint ez a lépés „csorbítja a bizalmat”. Hozzátette: ezt az üzenetet át fogja adni pénteki bakui látogatásakor Ilham Aliyev azeri elnöknek is.