Gellér Balázs ügyvéd, egyetemi oktató arra a feltételre hivatkozik, amelyet Baku tett az elítéltek átszállításáról szóló európai egyezményhez 1983-ban. Ebben Azerbajdzsán kikötötte, hogy ha egy elítéltet kiad egy másik országnak, az elnöki kegyelemhez az azeri hatóságnak is hozzá kell járulni. A viszonosság elve alapján ezt Magyarországgal szemben is alkalmazni kellett volna a baltás gyilkos kiadatásakor – mondta a szakértő.
Gellér Balázs elmondta: így Magyarországnak az előzetes hozzájárulása is kellett volna ahhoz, hogy kegyelmet kaphasson a szóban forgó személy. Hozzátette: Azerbajdzsán több ponton is megszegte a nemzetközi jogot.
Martin Schulz megdöbbent
Megdöbbenésének adott hangot kedden Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke annak kapcsán, hogy az örmény tiszttársa meggyilkolásáért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Ramil Safarov azeri katonatiszt elnöki kegyelemben részesült.
Brüsszeli médiaforrások értesülése szerint Schulz azt követően bírálta Baku eljárását, hogy az azeri külügyminiszter lényegében Jerevánt tette felelőssé Gurgen Markarján 2004-es meggyilkolásáért. „Rendkívüli módon aggaszt, hogy a jelek szerint (Ilham) Aliyev elnök politikai okból részesítette kegyelemben Safarovot” – jelezte közleményében az EP elnöke, aki egyúttal Örményországot és Azerbajdzsánt felszólította arra, hogy tartózkodjanak a helyzetet tovább súlyosbító lépésektől és nyilatkozatoktól.
Ez rendkívül veszélyes üzenet
Az Európa Tanács emberi jogi biztosa nyilatkozatban ítélte el kedden, hogy a Magyarország által Azerbajdzsánnak átadott Ramil Safarov kegyelmet kapott hazájában – jelentette a regnum.ru orosz internetes hírportál. „A rasszista bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül. Az etnikai és faji alapú erőszak különösen veszélyes formája a bűnözésnek, amely a konkrét áldozatokon és hozzátartozóikon kívül pusztító hatással van a társadalomra is, aláássa annak alapjait. A hatóságok kötelesek szigorú megelőző szankciókat alkalmazni az ilyen bűncselekményeket elkövetőkkel szemben” – hangsúlyozta nyilatkozatában a lett Niels Muiznieks.
A biztos szerint „rendkívül sajnálatos, hogy egy etnikai vagy nemzetiségi alapon bűnt elkövető embernek megkegyelmeznek, mégpedig ily módon. Az ilyen emberek felmagasztalása és kitüntetése kihívás minden elfogadott normával, az emberi jogok védelmének szabályaival és a törvények felsőbbségével szemben. Az ilyen bűnök dicsőítése és igazolása azt üzeni, hogy az áldozattal azonos etnikai csoporthoz tartozók és más sebezhető csoportok tagjai jogos célpontjai a támadásnak. Ez rendkívül veszélyes üzenet” –hangsúlyozta az ET emberi jogi biztosa.
Szargszján kérése
Az örmény elnök arra kérte kedden a honfitársait, főként a fiatalokat, hogy hagyják abba a magyar zászlók égetését. „A társadalomhoz fordulok, főként a fiatalokhoz, és kérem őket, hogy ne égessék el Magyarország zászlaját, mivel ez a zászló nem a Magyarországot kormányzó párt zászlaja és nem is miniszterelnökének jelképe” – mondta Szerzs Szargszján örmény államfő újságírók kérdéseire válaszolva.
A politikus emlékeztetett arra, hogy „az örményeknek mindig nagyon jó kapcsolataik voltak a magyarokkal. Az örmény nemzet sok fia áldozta fel életét Magyarország szabadságáért és függetlenségéért, sokan mások közülük magas posztokat töltöttek be ott, és számos eredményt értek el. Egy ember vagy egy párt vagy egy kormány megvetésre méltó tette miatt nem ellenségeskedhetünk a magyarokkal” – idézte az elnököt az örmény hírügynökség honlapja. Szargszján hozzátette: „természetesen lehet tiltakozni, de nem válhatunk hűtlenné magunkhoz és értékeinkhez”.
Örmény fenyegetést kapott Azerbajdzsán budapesti nagykövetsége
Gyilkosságokkal, azeriek tömeges kivégzésével fenyegető üzenetet kapott kedden Azerbajdzsán budapesti nagykövetsége a Titkos Örmény Hadsereg Örményország Felszabadítására (ASALA) nevű örmény terrorszervezettől – jelentették azeri hírportálok, köztük a trend.az.
Az „azeri és török gyilkosoknak” címzett üzenet szerint „tévednek, akik azt hiszik, hogy a gyilkos Ramil Safarov szabadon bocsátásával győzelmet arattak az örmények fölött”. A továbbiakban a levélírók felidézik az örményeket ért török támadásokat, az örmény népirtást (ezt a törökök tagadják), amely máig él az örmények emlékezetében, bosszút ígérnek, és azt, hogy „tovább növelik az azeri katonák holttesteinek számát Karabah határán”.
„A közeljövőben valamennyi azerbajdzsáni diplomáciai képviselet munkatársaival olyan módszerrel fogunk végezni, amilyet eddig nem alkalmaztunk” – írták a fenyegetés szerzői. Üzenetük végén felsorolták a budapesti nagykövetség hét alkalmazottját, mindegyikük neve mögé odatéve, hogy „büntetésed halál”.
Az ASALA az 1970-es években 43 török diplomata ellen hajtott végre gyilkos merényletet.
Az MTI megkeresésére az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata kedden azt közölte, hogy a rendőrség „a szükséges mértékben és létszámmal” látja el Azerbajdzsán budapesti nagykövetségének védelmét.
Magyarország pénteken adta ki Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa meggyilkolása miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Safarovot, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek, őrnaggyá léptettek elő, új lakást adtak neki, és visszamenőleg kifizették a bérét. Szerzs Szargszján örmény elnök még aznap Jerevánban bejelentette, hogy országa megszakítja a diplomáciai és minden egyéb hivatalos kapcsolatát Magyarországgal.
