Washington biztosítaná az amerikai vállalatok versenyképességét

Az amerikai törvényhozás már szeptemberben lépéseket tehet az orosz kereskedelmi kapcsolatok magasabb szintre emeléséért.

Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcsértekezletén mondott beszédében Clinton kijelentette, hogy az Obama-kormányzat szorosan együttműködik a kongresszussal az 1974-ben elfogadott Jackson–Vanik-törvénykiegészítés visszavonása érdekében. „Azt reméljük, hogy a kongresszus még ebben a hónapban lépni fog ebben a fontos törvényhozási kérdésben” – mondta.

Az úgynevezett legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megadását tiltó hidegháborús jogszabályt elsősorban Oroszországnak a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való csatlakozása miatt kell visszavonni. Az Orosz Föderáció 18 év tárgyalási folyamatának lezárásaként augusztus 22-én vált hivatalosan is a WTO 156. tagállamává. Hillary Clinton hozzátette: Washington biztosítani szeretné, hogy az amerikai vállalatok versenyképesek legyenek az orosz piacon. Az amerikai diplomácia vezetője délelőtt megbeszélést folytatott az orosz külügyminiszterrel, aki elégedetten nyilatkozott tárgyalásukról. „Érthető, hogy az amerikai adminisztráció az elnökválasztási kampánnyal van elfoglalva, de érzékeltük a készséget a kapcsolatok különböző területeken való bővítésére” – jelentette ki Szergej Lavrov.

Szavazás

Amerikai üzleti körök azt remélik, hogy a washingtoni törvényhozás mindkét háza megszavazza a Jackson–Vanik-törvénykiegészítés eltörlését, még mielőtt a képviselők visszatérnek kampányolni választókörzetükbe. Attól tartanak, hogy a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megadása nélkül az amerikai cégek nem férnek hozzá az újonnan nyílt szolgáltatási piacokhoz, és orosz részről önkényes kereskedelmi megtorló intézkedések alanyaivá válhatnak. Moszkva Iránnak és Szíriának nyújtott támogatása és az oroszországi emberi jogi problémák miatt egyelőre nem tudni, mikor kerülhet sor a Jackson–Vanik-törvény eltörlésére. A kongresszus ráadásul arra készül, hogy megszavazza az úgynevezett Magnyitszkij-törvényt, amely megtiltaná orosz hivatalos személyek, elsősorban belügyi dolgozók beutazását az Egyesült Államokba, és befagyasztaná az USA-ban lévő pénzeszközeiket.

Szergej Magnyitszkij, a Hermitage Capital amerikai befektetési alap ügyvédje 2009-ben máig tisztázatlan körülmények között halt meg vizsgálati fogságban Oroszországban. A férfi korrupcióval, az alap pénzének ellopásával vádolt meg rendőröket. A törvénytervezetet tavaly májusban nyújtotta be Benjamin Cardin demokrata szenátor, a washingtoni adminisztráció azonban nem állt a javaslat mögé.

Ez egy „konfrontatív lépés”

Ez a „konfrontatív lépés” nem kínál megoldást Szíria ügyében – jelentette ki Lavrov amerikai kollégájával, Hillary Clintonnal Vlagyivosztokban tartott találkozója után.

A külföldön létesítendő átmeneti kormány tervéről augusztus 21-én, Francois Hollande francia államfővel folytatott párizsi megbeszélésén számolt be Abdel-Bászet Szaida, az ellenzéki Szíriai Nemzeti Tanács elnöke. Az orosz külügyminiszter jelezte: Moszkva kezdeményezni fogja, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) még ebben a hónapban hagyja jóvá a szíriai átmenet elveiről június 30-án Genfben létrejött megállapodást. A Kína, Oroszország, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Törökország, az ENSZ és az Európai Unió képviselőiből álló Szíriai Akciócsoport korábbi, a politikai átmenetről szóló nyilatkozata szerint Szíriában teljes jogkörű nemzeti egységkormányt kell alakítani.

Hillary Clinton azt hangsúlyozta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában ennél többre van szükség: határozott üzenetet kell küldeni Szíriának, tekintettel az erőszak kiterjedésére. Washington szerint komoly szankciókat kell kilátásba helyezni Damaszkusszal szemben, ha nem hagy fel az erőszakos cselekményekkel. Moszkva és Kína már háromszor akadályozta meg a BT-ben a Damaszkusz elleni büntető intézkedéseket kilátásba helyező határozat elfogadását.

Lavrov nehezményezi a büntető intézkedéseket

Az orosz külügyminiszter bírálta az Egyesült Államok Szíria és Irán elleni szankcióit, hangsúlyozva, hogy azok kárt okoznak orosz vállalatoknak és bankoknak is. Szergej Lavrov szerint a Szíria és Irán elleni egyoldalú szankciók egyre inkább területen kívüli jelleget öltenek, és orosz cégek érdekeit is érintik.

Szergej Lavrov azt is nehezményezte, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok anélkül hozta meg a büntető intézkedéseket, hogy egyeztetett volna Moszkvával. „Most, hogy telik az idő, és nem hatnak a szankciók, azzal kezdik vádolni Oroszországot, Kínát és más országokat, hogy akadályozzuk a nemzetközi közösség egységét” – fejtette ki az orosz diplomácia vezetője a Hillary Clintonnal folytatott megbeszélésén.

Az amerikai külügyminiszterrel munkamegbeszélést kezdeményezett Vlagyimir Putyin orosz államfő is az APEC vlagyivosztoki államfői csúcsértekezletén.