A baloldal már a győzelem előtt megszegte az ígéretét?

A balközép kerülhet kormányra Litvániában, de az eddig szigorú költségvetési politikában a külső környezet miatt nem lehet változás.

Roppant dühösek és csalódottak a litván választók az elmúlt évek megszorító politikája miatt, éppen ezért a parlamenti választások vasárnapi második fordulójában is a balközép formációk sikere várható. Könnyen lehet azonban, hogy az új kormány sem lesz képes változtatni a költségvetési szigoron, így újabb csalódás előtt állnak a balti állam polgárai. A következő kormányt vélhetően a Litván Szociáldemokrata Párt és a Munkáspárt fogja alkotni, amelyek mindenképpen lazítanának a pénzügyi politikán.  

A balközép magasabb minimálbért, alacsonyabb adókat ígér, amelynek révén szerintük több befektető érkezhet az országba, így csökkentve a 13 százalékos munkanélküliséget. Az utca emberének egybehangzó véleménye szerint az állástalanság mellett a fiatalok elvándorlása az egyik fő probléma Litvániában. Sokan az eddigi jobbközép kormányt vádolják és büntetik a problémák miatt, azonban Andrius Kubilius kabinetje az államcsődtől mentette meg a balti országot a válság évei alatt.

Korábban nyomoztak ellene

Kubilius pártja a két héttel ezelőtti voksoláson a harmadik helyen végzett, és csupán négy százalékkal szerepelt rosszabbul, mint 2008-ban. A 141 fős törvényhozásban jelenleg 13 képviselője van, míg a két baloldali pártnak együttesen 34. A második körben 67 egyéni mandátumról döntenek majd, de az már világosan látszik, hogy a baloldali erőknek koalíciós társra lesz szükségük a stabil kormányzáshoz.

A miniszterelnöki széket vélhetően Viktor Uspaskich foglalhatja el, aki ellen korábban adócsalás miatt nyomoztak, de a politikus végig tagadta a vádakat. A Munkáspárt vezetője és a szociáldemokraták között már most bizonyos ellentét feszül, mivel Uspaskich elképzelhetőnek tartja, hogy három százalék fölé növeli a költségvetési deficitet és elhalasztja az euró bevezetését. Ezzel szemben Algirdas Butkevicius szociáldemokrata pártvezér felelős gazdálkodást és az euró 2015-ös bevezetését ígéri.

Meg van kötve a kezük

Litvániában a világgazdasági krízis kitörését követően 15 százalékkal esett a GDP, míg tavaly már hatszázalékos bővülést könyvelhettek el. A költségvetési hiányt a 2009-es 9,4 százalékról sikerült 5,5 százalékra levinni, a jövő évi büdzsét 2,5 százalékos deficittel fogadták el. Közgazdászok szerint roppant kicsi lesz a manőverezési lehetősége az új kabinetnek.

Lars Christensen, a Danske Bank elemzője annak a véleményének adott hangot: örömteli fejlemény, hogy nem várható radikális gazdasági fordulat. A piacok nyomása nem teszi lehetővé, hogy a politikusok túlságosan bőkezűek legyenek – tette hozzá. Litvániának jövőre 2,85 milliárd dollárra lesz szüksége, hogy a lejáró adósságát megújítsa, amely a GDP hét százalékát teszi ki. Ez a tény roppant módon megköti a következő kabinet kezét.