A legfiatalabb nemzeti ünnep egységesen érte a magyarságot

Október 23-a a szabadság, a magyar önállóság ünnepe, a "legfiatalabb" nemzeti ünnep - mondta Navracsics Tibor Szabadkán.

WL
2012. 10. 22. 19:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Annak a közösségnek az ünnepe, amelyet ezer éven át sikerült megőrizni, és mégis más, hiszen az államalapítást és még 1848. március 15-ikét is együtt éltük meg, 1956. október 23-a azonban már különböző országokban, mégis egységesen érte a magyarságot. „Ez a nemzeti ünnepek ereje, hogy mégis egyetlen közösségként tudunk ünnepelni, tudjuk és érezzük, mi történt akkor” – hangoztatta a politikus a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) megemlékezésén, amelyet az 1956-os forradalom 56. évfordulója alkalmából Szabadkán, a Népkör Kosztolányi Dezső termében rendeztek.

Magyarnak lenni itt Közép-Európában ugyanakkor nem másokkal szemben, hanem mások mellett kell. Ezt tudták 1956-ban is, amikor a forradalom egy olyan szimpátiatüntetésből robbant ki, amely a lengyel–magyar barátság mellett demonstrált – mondta a politikus az összegyűlt mintegy kétszáz ember előtt. „Akkor is tudtuk, hogy a mi szabadságunk nem valósulhat meg úgy, hogy másoktól azt megvonjuk; a mi és Közép-Európa szabadsága csak úgy valósulhat meg, ha minden nemzet szabad lesz” – folytatta a politikus. Ezért 1956. október 23. a szabadságról szól, elsősorban a magyar szabadságról, de az 56-os hősök nemcsak Magyarország szabadságáért küzdöttek, hanem a szovjet kommunista uralom által leigázott nemzetek szabadságáért is – hangsúlyozta. „Látszólag csak a szabadságról volt szó, de ebből bomlik ki egy nemzetközösség számára minden fontos érték, az önállóság, a tisztelet, az őszinteség, a barátság, és a béke is” – mondta Magyarország miniszterelnök-helyettese. 

A magyarság kollektív lelke is megváltozott

Pásztor István, a VMSZ elnöke hangsúlyozta: 1956 a magyar nemzethez tartozók „testrészévé” vált, annak ellenére, hogy nem volt mindenki ott. A lélek egy szelete lett, egy olyan kód, amely megkülönbözteti más nemzetektől a magyarokat. Annak a tizenhárom napnak a hatására a magyarság kollektív lelke is megváltozott, még akkor is, ha nem lehetett mindenki ott. A történelmi pillanat örökre megváltoztatta a magyarság lelkének lényegét.

A politikus kifejtette: a kiolthatatlan szabadságvágy, az emberi méltóság visszaszerzésének a vágya a magyarázat arra, hogy miképpen lehetséges, hogy a forradalmat le lehet törni, de a mögötte álló emberi akarat, szándék, elhatározottság nem oltható ki, utat tör és talál magának, mert az ember csak szabadon tudja önmagát és létezését megélni és elfogadni.

A megemlékezés előtt a VMSZ megkoszorúzta a palicsi Nagyparkban az 1956-os emlékművet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.