Az unió pártjára kell állítani a magyarokat

Balog Zoltán szerint a kormánynak ismét az EU pártjára kell állítani a lakosságot, mert az unión belül akarja megoldani a rendszerváltás óta felgyülemlett problémákat.

Az emberi erőforrások minisztere a német Kereszténydemokrata Unióhoz közelálló Konrad Adenauer Alapítvány Szabadság Magyarországon című pódiumbeszélgetésén kifejtette: a Fidesz „egy erősen Európa-szkeptikus országban” tíz éven keresztül egyben tartotta és EU-párti irányba fordította a jobboldalt. A Magyarországgal szembeni erős, „részben fundamentalista” kritika miatt azonban 2011 első félévében a lakosság egészét tekintve 30 százalékkal csökkent az unió támogatottsága. „Most megint nekünk kell felépíteni” az EU támogatottságát – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy a kormány „természetesen” az unió tagjaként akarja meghaladni „a görögországi viszonyokat”, amelyeket a nyolcévi szocialista kormányzás után megörökölt.

Magyarország előtt tisztelgett Lipcse

Magyarországnak a közép- és kelet-európai rendszerváltás előmozdításában szerzett érdemei előtt tisztelgett Lipcse városa kedden az 1989-es békés kelet-németországi forradalomra emlékező Fényünnepen.

Az ünnepség csúcspontját jelentő esti fényjátékot megelőzően Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a város egyik legnagyobb terén összegyűlt tömeg előtt a díszvendég Magyarország nevében elmondott köszöntő beszédében hangsúlyozta: a szabadság nem jelent automatikusan igazságosságot, a rendszerváltás így Magyarországon milliók számára csak szegénységet és a hátrányos helyzet megszilárdulását jelentette, míg a régi rendszerből sokan átmentették hatalmukat.

Burkhard Jung főpolgármester kiemelte: „a németek soha nem felejtik el, hogy milyen sokat köszönhetnek a magyaroknak”. Ugyanakkor „mély aggodalommal” töltik el őket a véleményszabadságot, a sajtószabadságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét fenyegető folyamatok, amelyek éppen a szabadsággal ellentétes irányba mutatnak – tette hozzá.

Kifejtette: a bírálatokban van „némi igazság”, hiszen a kormányváltás óta Magyarországon „lélegzetelállító sebességgel” zajlanak a változások, mert meg kell oldani a rendszerváltás óta felgyülemlett problémákat, amelyek miatt a térségben „az elsőből az utolsók lettünk”. E gyors változásból adódik a magyarországi folyamatokat övező külföldi aggodalom – mondta Balog Zoltán. Hozzátette: a 22 évvel a rendszerváltás után még mindig „a radikális változások korát élő” Magyarországon az új kormány szinte valamennyi nagy rendszert átalakított, mert helyre kellett állítania az ország működőképességét, és e munka során történtek „durva hibák is” – mondta a miniszter.

Megrettent a baloldal

Arnold Vaatz, a CDU/CSU pártszövetség parlamenti képviselőcsoportjának helyettes vezetője egyebek között azt mondta: a Magyarországgal szembeni kritika „erősen pártpolitikai meghatározottságú”, hátterében az áll, hogy az európai baloldal „mélyen megrettent” attól, hogy a 2010-es választáson a magyar baloldal „a felismerhetetlenségig marginalizálódott”.

Matthias Cornils médiajogász, a mainzi Johannes Gutenberg egyetem kutatója a médiatörvényről szólva úgy vélte: érdemes lett volna óvatosabban, megfontoltabban nekiállni a reformokhoz, hiszen a médiatörvény példája azt mutatja, hogy a gyorsaság hibákhoz is vezet. A szakértő üdvözölte, hogy a kormány párbeszédet folytatott a jogszabályt kifogásoló intézményekkel és módosításokat eszközölt. Ugyanakkor a magyar médiahatóság így is szinte páratlanul nagy hatáskörrel rendelkezik, a média valamennyi ágát ellenőrzi, ez a „szokatlan központosítás” pedig „nem éppen az államigazgatáson belüli hatalommegosztás mintapéldája” – fejtette ki. Hozzátette: egy további „dilemma”, hogy miként lehet a média, különösen a közszolgálati média felügyeletét távol tartani az államtól és a pártpolitikától. Ez azonban nem csupán Magyarországon kérdés, hanem például Németországban is.

Rögtön „harapnak”

Georg Paul Hefty, a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív német lap volt rovatvezetője egyebek között elmondta: a magyar kormány tevékenysége körüli nemzetközi diskurzus összemérhetetlen vélekedések vitája, „hitek harca”, amelynek során a baloldali politikusokban „pavlovi reflexek” alakultak ki, vagyis amint meghallják azt a szót, hogy Magyarország, rögtön „harapnak”.

A médiatörvénnyel kapcsolatban úgy vélekedett: a kormányok egész Európában, és talán még Amerikában is „próbálkozások és hibák” révén tanulnak, a törvény sorsa pedig azt mutatja, hogy a magyar kormány is képes demokratikus eljárás révén korrigálni a hibáit és az európai normákhoz igazítani a jogszabályokat.

Balog Zoltán a mintegy 70 fős, többnyire német közönség előtt zajló rendezvényen mindezzel kapcsolatban megjegyezte: Magyarország legfontosabb problémája nem a médiatörvény, hanem a jobboldali radikalizmus és a 3 millió embert sújtó mélyszegénység.

Együttműködés kell

A magyar külügyminiszter korábban azt hangsúlyozta: Magyarország a még egységesebb, integráltabb és erősebb Európában, az együttműködés elmélyítésében érdekelt. Martonyi János úgy értékelte, hogy az Európai Unió válaszút elé érkezett: vagy a differenciált integrációt, a többsebességes, többszintű Európát, vagy az eddiginél is mélyebb együttműködést választja. Hozzátette: Magyarországnak az utóbbihoz fűződik alapvető érdeke.