Komoly erőt képviselnek a kohéziós források ügyében

Folyamatosan egyeztetve pozíciójukat a visegrádi országok és Szlovénia komoly erőt képviselnek – mondta Győri Enikő.

Az október 11-én és 12-én Katowicében tartott kibővített visegrádi találkozó résztvevői közös nyilatkozatot fogadtak el az Európai Unió (EU) kohéziós politikájának jövőjéről szóló jogszabálycsomagról.

Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia egy olyan megállapodást kíván kidolgozni, amelyben a nemzeti és a regionális érdekek is érvényesülnek. Az államtitkár szerint mindezt csak folyamatosan egyeztetve tudják elérni. Bizonyítékként rámutatott, hogy a rendeletcsomag „azon részei, amelyekről sikerült megállapodni, már tükrözik is a visegrádi országok együttműködését”.

Győri Enikő csütörtökön kiemelte, hogy a kohéziós pénzek nem jótékonysági adományok; minden euróból, amit kohéziós célokra fordítanak, több mint hatvan cent a nettó befizető országokhoz kerül vissza, mivel vállalataik részt vesznek a kohéziós forrásokból megvalósuló beruházásokban.

Ismert, az Európai Parlament költségvetési bizottsága csütörtökön elfogadta a 2014–2020-as időszak pénzügyi kerettervéről szóló időközi jelentését, amely a kohéziós és az agrárkiadások szinten tartását támogatja.

Hatékonyan kell elkölteni a kohéziós forrásokat

Győri Enikő szerint a pénteki nyilatkozat fő üzenete: a V4-ek és Szlovénia „partnerek ( ) abban, hogy nagyon hatékonyan, és az EU 2020-ig meghatározott célkitűzései mentén” költsék el a forrásokat. Mindenhol a válságkezelésre kell koncentrálni, a növekedést és a munkahelyteremtést kell előmozdítani.

A kohéziós források összegének csökkentéséről folytatott uniós vitával kapcsolatban az államtitkár leszögezte: a visegrádi országok és Szlovénia nem akarják, hogy „a mostanában divatos »jobb forráselköltés«, kevesebb forráselköltést jelentsen”.

Szabad kéz a végrehajtásban

Ugyanakkor az öt ország fontosnak tartja, hogy „a tagállamoknak mind a tervezésben, mind a végrehajtásban legyen szabad kezük”, hiszen mindenki saját speciális szükségleteit ismeri a legjobban. Ezzel kapcsolatban a nyilatkozat kitér a központi régiók kérdésére is, amelyek különleges jellegük miatt speciális szabályozásokat igényelnek.

Győri Enikő kiemelte, hogy az egyebek között a kohéziós politika szempontjából nagyon fontos társfinanszírozási rátáról, azaz a projekteknek az EU által fedezett részéről is szó esett. Jelenleg a pályázó országok csak a költségek 15 százalékát fedezik, és a kibővített V4-es találkozó résztvevői szerint a gazdasági válság idején nem tudnak nagyobb terhet vállalni, míg az EU-ban van egy erős tendencia az uniós társfinanszírozási ráta csökkentésére.

Több ízben tárgyalják

Az egy éve nyilvánosságra hozott rendelettervezet meghatározza, hogy az EU a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló költségvetéséből a kohéziós politikára fordítható pénzt – amelynek összege még nem ismert – milyen elvek és szabályok alapján lehet majd elkölteni. A részletes jogszabálycsomag tervezetét több ízben tárgyalják az EU-tagországok képviselői, a következő találkozóra október 16-án lesz.

Lengyelország 2012 júliusában vette át egy évre a V4-ek elnöki posztját.