Győri rámutatott: nem lehet elvárni az emberektől, hogy szeressék a megszorításokat. Úgy véli, a munkahelyteremtés nélküli növekedés hasztalan növekedés, és az egyetlen járható út az eladósodásmentes növekedés. Az államtitkár szerint csak úgy lehet megnyerni az emberek támogatását a reformokhoz, ha közben munkahelyek jönnek létre. A tagállamoknak nagyobb mozgásteret kellene engedélyezni a munkahelyteremtéshez használt eszközök, intézkedések megválasztásában – jelentette ki.
A kohéziós alapokról szólva elmondta, hogy csak egy olyan Európa lehet versenyképesebb, amelyben érvényesül a kohézió elve. Kiemelte, hogy a kohéziós pénzek nem jótékonysági adományok; minden euróból, amit kohéziós célokra fordítanak, több mint hatvan cent a nettó befizető országokhoz kerül vissza, mivel vállalataik részt vesznek a kohéziós forrásokból megvalósuló beruházásokban.
Kétsebességes Európa
Az államtitkár a beszélgetést követően az MTI-nek nyilatkozva kifejtette, nem szabad álságosnak lenni, a kétsebességes Európa létezik, hiszen vannak államok, amelyek tagjai az eurózónának, és vannak, amelyek nem, és ugyanez érvényes a schengeni övezetre is. Egyes területeken bizonyos tagországok mélyebb, szorosabb együttműködést választottak szabad akaratukból, és fontos, hogy ezek a struktúrák nyitottak maradjanak azok számára, akik most még nem állnak készen a csatlakozásra vagy egyelőre nem szándékoznak belépni.
„Magyarországnak az az érdeke, hogy az eurózóna működjön, vége legyen a válságnak” – mondta Győri, rámutatva hogy Magyarország ezer szállal kötődik az euróövezethez. Kiemelte ugyanakkor: a méltányosság úgy érvényesülhet, ha az eurózóna együttműködésének további mélyítése nem hozza hátrányosabb helyzetbe azokat, akik még nem tagjai az övezetnek.
A pénzügyi stabilitás nem jelent feltétlenül megszorítást
Cséfalvay Zoltán a pénzügyi stabilitás és a strukturális reformok fontosságáról beszélt, de leszögezte, hogy a pénzügyi stabilitás nem jelent feltétlenül megszorításokat. „A pénzügyi stabilitás mindennek az előfeltétele, a növekedésé is” – jelentette ki. Kifejtette, a reformintézkedéseknek eleinte recessziós hatásuk van, csak 3-4 év elteltével generálnak növekedést. Az NGM államtikára szerint az a kérdés, hogy ezt az időszakot hogyan lehet átvészelni. Arra a felvetésre, hogy halott-e a szociális piacgazdaság, azt mondta: a szociális piacgazdaság modellje értelmes modell, de az adósságból finanszírozott, adósságtól terhelt és adósságot termelő szociális piacgazdaság megbukott.
Európa barátai
Győri és Cséfalvay az Európa Barátai nevű független elemzőközpont, civil szervezet Európa helyzetéről tartott kerekasztal-beszélgetésének abban a szakaszában vett részt, amelyben a résztvevők arra keresték a választ, hogy a méltányosság követelése átrajzolhatja-e az Európai Unió politikai térképét. A beszélgetés apropója, hogy a szervezők szerint a gazdagok és szegények közötti rés a megszorítások politikája miatt egyre szélesebb. A résztvevők arról folytattak eszmecserét, lehet-e egyensúlyt teremteni a megszorítások és a növekedés között, mekkora fenyegetést jelent ez a rés az unió jövőjére, képesek-e a kormányok a recesszió közepette ösztönözni a vállalkozásokat és az innovációt.
