Győri rámutatott: nem lehet elvárni az emberektől, hogy szeressék a megszorításokat. Úgy véli, a munkahelyteremtés nélküli növekedés hasztalan növekedés, és az egyetlen járható út az eladósodásmentes növekedés. Az államtitkár szerint csak úgy lehet megnyerni az emberek támogatását a reformokhoz, ha közben munkahelyek jönnek létre. A tagállamoknak nagyobb mozgásteret kellene engedélyezni a munkahelyteremtéshez használt eszközök, intézkedések megválasztásában – jelentette ki.
A kohéziós alapokról szólva elmondta, hogy csak egy olyan Európa lehet versenyképesebb, amelyben érvényesül a kohézió elve. Kiemelte, hogy a kohéziós pénzek nem jótékonysági adományok; minden euróból, amit kohéziós célokra fordítanak, több mint hatvan cent a nettó befizető országokhoz kerül vissza, mivel vállalataik részt vesznek a kohéziós forrásokból megvalósuló beruházásokban.
Kétsebességes Európa
Az államtitkár a beszélgetést követően az MTI-nek nyilatkozva kifejtette, nem szabad álságosnak lenni, a kétsebességes Európa létezik, hiszen vannak államok, amelyek tagjai az eurózónának, és vannak, amelyek nem, és ugyanez érvényes a schengeni övezetre is. Egyes területeken bizonyos tagországok mélyebb, szorosabb együttműködést választottak szabad akaratukból, és fontos, hogy ezek a struktúrák nyitottak maradjanak azok számára, akik most még nem állnak készen a csatlakozásra vagy egyelőre nem szándékoznak belépni.
„Magyarországnak az az érdeke, hogy az eurózóna működjön, vége legyen a válságnak” – mondta Győri, rámutatva hogy Magyarország ezer szállal kötődik az euróövezethez. Kiemelte ugyanakkor: a méltányosság úgy érvényesülhet, ha az eurózóna együttműködésének további mélyítése nem hozza hátrányosabb helyzetbe azokat, akik még nem tagjai az övezetnek.
A pénzügyi stabilitás nem jelent feltétlenül megszorítást
Cséfalvay Zoltán a pénzügyi stabilitás és a strukturális reformok fontosságáról beszélt, de leszögezte, hogy a pénzügyi stabilitás nem jelent feltétlenül megszorításokat. „A pénzügyi stabilitás mindennek az előfeltétele, a növekedésé is” – jelentette ki. Kifejtette, a reformintézkedéseknek eleinte recessziós hatásuk van, csak 3-4 év elteltével generálnak növekedést. Az NGM államtikára szerint az a kérdés, hogy ezt az időszakot hogyan lehet átvészelni. Arra a felvetésre, hogy halott-e a szociális piacgazdaság, azt mondta: a szociális piacgazdaság modellje értelmes modell, de az adósságból finanszírozott, adósságtól terhelt és adósságot termelő szociális piacgazdaság megbukott.
