Korábban a bolti kiskereskedelmi tevékenységre kivetett különadóval kapcsolatban érkezett ügy az Európai Bírósághoz – úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárás keretében –, így ez már a második magyar válságadó, amelynek uniós joggal való összhangját az Európai Bíróság vizsgálni fogja.
Az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló uniós irányelv lehetővé teszi, hogy a távközlési szektorban működő vállalkozások számára igazgatási díj fizetését írják elő, de abból csak a nemzeti telekommunikációs szabályozó hatóság tevékenységét lehet finanszírozni, mégpedig a szabályozási és engedélyezési rendszer fenntartásával, illetve a távközlési tevékenység végzéséhez kapcsolódó használati jogok megadásával összefüggésben.
A költségvetés egyensúlyáért
Az unió központi javaslattevő–végrehajtó intézményének álláspontja szerint a Magyarországon a távközlési vállalkozásokra kivetett különadó valójában olyan igazgatási díjnak minősül, amely – az irányelv előírásaival ellentétben – nem a szabályozási és engedélyezési rendszerhez kapcsolódó költségek fedezésére, hanem a központi költségvetés bevételeinek növelésére szolgál. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a távközlési szektorra csak a valamennyi gazdasági ágazatot egységesen érintő adó – például társasági adó –, illetve az említett igazgatási díj vethető ki, a kizárólag ezen ágazatot sújtó különadó nem.
Magyarországon 2010-ben a költségvetés egyensúlyának javítása érdekében különadót vetettek ki többek között a távközlési tevékenységet folytató vállalkozásokra. Az adó alapja a társaságok éves nettó árbevétele, mértéke az 500 millió forintot meg nem haladó árbevétel után 0 százalék, az 500 millió és 5 milliárd forint közötti részre 4,5 százalék, az 5 milliárd forintot meghaladó része után pedig 6,5 százalék.
NGM: megfelel a közösségi jognak
Az Európai Bizottság idén júniusban figyelmeztette hivatalosan Magyarországot a távközlési szektor különadója, illetve a különleges kiskereskedelmi adók ügyében. A brüsszeli szóvivő akkori magyarázata szerint a hivatalos figyelmeztetés valójában még nem jelentette a kötelezettségszegési eljárás megindítását, pusztán azt, hogy további tájékoztatást kérnek a magyar kormánytól. „Két hónapot adtunk arra, hogy további tájékoztatást adjanak ezekről az adókról. Ha még annak nyomán is aggályaink lesznek, akkor majd megindítjuk a kötelezettségszegési eljárást” – fogalmazott a szóvivő júniusban.
A Nemzetgazdasági Minisztérium akkor azt közölte, hogy Magyarország továbbra sem kívánja módosítani a törvényt, mivel a kormány álláspontja szerint az Európai Bizottság által vitatott magyar jogszabályhelyek teljes mértékben megfelelnek a közösségi jognak. Azt is hangsúlyozták: Magyarország kész arra, hogy álláspontját a kötelezettségszegési eljárásokban az Európai Bíróság előtt is megvédje.
