A kormány megadja a válaszokat az Európai Bizottságnak a kötelezettségszegési eljárások ügyében, s amennyiben a testületet nem győzi meg a magyar álláspont, kész az Európai Bíróságon megvédeni azt – jelentette ki Giró-Szász András kormányszóvivő a csütörtöki tájékoztatóján.
Az Európai Bizottság szóvivője elmondta, az ügyben az első lépést jelentő hivatalos figyelmeztetést nem tették közzé az aznap meghozott több tucat olyan döntéssel együtt, amelyek – már a kötelezettségszegési eljárás második szakaszának megfelelően – az úgynevezett indoklással ellátott vélemény elküldéséről szólnak. A brüsszeli szóvivő magyarázata szerint a hivatalos figyelmeztetés még nem jelenti a kötelezettségszegési eljárás megindítását, hanem pusztán azt, hogy további tájékoztatást kérnek a magyar kormánytól.
Tájékoztatást várnak
„Két hónapot adtunk arra, hogy további tájékoztatást adjanak ezekről az adókról. Ha még annak nyomán is aggályaink lesznek, akkor majd megindítjuk a kötelezettségszegési eljárást” – fogalmazott az Európai Bizottság szóvivője. Emlékezett, hogy 2010 végén az Európai Bizottsághoz panasz érkezett néhány olyan nemzetközi távközlési szolgáltatótól, amely tevékenységet fejt ki Magyarországon. A panaszok alapján a különleges adókat az említett vállalatok a külföldi cégekkel szembeni hátrányos megkülönböztetésként értelmezték.
„Nagyon alaposan áttekintettük a kérdést, kapcsolatban vagyunk a magyar hatóságokkal, hogy további tájékoztatáshoz jussunk. Ennek a tevékenységnek az eredményeként döntöttünk most úgy, hogy eljött az ideje a hivatalos figyelmeztetés elküldésének” – mondta az Európai Bizottság szóvivője.
A telefonadó nincs benne
Újságírói kérdésre a szóvivő megerősítette, hogy a mostani hivatalos figyelmeztetésnek nem tárgya a legutóbbi megszavazott telefonadó. Azt is világossá tette, hogy a válságadó ügyében két szálon merült fel a jogellenesség eshetősége. Az egyik nem az adóügyeket, hanem a digitális menetrend ügyét illeti. E területen Neelie Kroes EU-biztos hivatala vizsgálódott, s az a kérdés, hogy eleget tettek-e az úgynevezett felhatalmazási előírásoknak. Ezek értelmében a távközlési szektorban a különleges elvonásokból származó állami bevételeket magának a szektornak a fejlesztésére kell fordítani. Most azonban – szögezte le a szóvivő –, kifejezetten adójogi területen, azt illetően szeretnének tisztán látni, hogy történt-e diszkrimináció a piaci szereplők egy részével szemben.
Az ügynek van egy harmadik szála is, a bizottság még márciusban az Európai Bírósághoz fordult a távközlési szektor magyarországi különadójának ügyében, mert „a tagállam az uniós szabályokat megszegve továbbra is árbevételen alapuló különadó-fizetésre kötelezi a távközlési szolgáltatókat”. A különadó a 2010 októberében bevezetett úgynevezett válságadó egyik eleme, amelyet Magyarország az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében a gazdaság három fő ágazatára (a bolti kiskereskedelmi tevékenységre, a távközlési tevékenységre és az energiaellátók teljes vállalkozási tevékenységére) vetett ki. A bizottság ezt jogtalannak ítélte. Az uniós távközlési jogszabályok értelmében ugyanis az ágazatspecifikus díjak kizárólag az ágazat szabályozásával összefüggésben felmerült költségek fedezetéül szolgálhatnak, nem lehetnek eszközei az államkassza gyarapításának – áll a testület közleményében.
NGM: Magyarország megvédi álláspontját
A Nemzetgazdasági Minisztérium erre reagálva azt közölte, Magyarország továbbra sem kívánja módosítani a jövedéki adóról és az ágazati különadóról szóló törvényt, mivel a kormány álláspontja szerint az Európai Bizottság által vitatott magyar jogszabályhelyek teljes mértékben megfelelnek a közösségi jognak. A gazdasági tárca hangsúlyozta: Magyarország kész arra, hogy álláspontját mindhárom kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bíróság előtt is megvédje.
Az NGM emlékeztet arra, hogy a bizottság az ágazati különadót illetően két eljárásában is azt kifogásolja, hogy a jogszabály hátrányosan ítéli meg a nem magyar tulajdonú adóalanyokat azzal, hogy az adó alapja a nettó árbevétel és nem a nyereség, mértéke pedig sávosan progresszív, és emiatt a külföldi tulajdonú társaságok fizetik az adó nagy részét. A magyar kormány álláspontja szerint az érintett társaságok teherviselő képességét jól kifejezi az, ha az adóztatás az árbevétel alapján zajlik. A bizottság álláspontjával szemben nem valósul meg diszkrimináció azáltal, hogy az adót főképp a külföldi tulajdonú társaságok fizetik, hiszen ez szükségszerű, mivel e társaságok súlya az érintett szektorokban, sőt a magyar gazdaság egészében meghatározó – hangsúlyozza a tárca.
A házi pálinkafőzés kapcsán az NGM kiemeli, hogy a történelmi hagyományok alapján kétségkívül a magyarság kulturális örökségének része, Magyarország pedig – hasonlóan más uniós államokhoz – biztosítani akarja e hagyomány fennmaradását. Ezért teremtette meg a kormány – a bérfőzési szeszadó lényegi eltörlésével – a házi pálinkafőzés szabadságát. Magyarország ezzel nem kíván többet, mint ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát, Németországot is – közölte a minisztérium.
Varga szerint az új eljárások nem befolyásoló tényezők
Az újonnan induló kötelezettségszegési eljárások már nem befolyásolhatják az IMF-fel való megállapodást – mondta a tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter. Varga Mihály szerint ez már akkor eldőlt, amikor az Európai Bizottság elnöke és a magyar miniszterelnök megállapodott abban, hogy mely kérdések lezárását tekintik a tárgyalások előfeltételének. A miniszter azt mondta, hogy csak arra kell várni, hogy a parlament elfogadja a jegybanktörvény módosítását, és utána elindulhatnak a tárgyalások.
„Ezek már nem befolyásolják ezt az előkészületi szakaszt, tehát a tárgyalások előtt már nincs jelentőségük. Jelentősége az ország szempontjából van. Ezek mindig nehéz kérdések, de ha körülnézünk Európában, vannak olyan országok, ahol 60–70 ilyen eljárás folyik, ettől még az élet zajlik, tehát nem kell kétségbe esni. Majd az Európai Bíróság döntést fog hozni ezekben az ügyekben, és le fogja zárni. De ezeknek egyébként szerintem semmilyen hatásuk nincs a tárgyalások megkezdésére” – mondta a Hír TV híradójának Varga Mihály.
