A kormány megadja a válaszokat az Európai Bizottságnak a kötelezettségszegési eljárások ügyében, s amennyiben a testületet nem győzi meg a magyar álláspont, kész az Európai Bíróságon megvédeni azt – jelentette ki Giró-Szász András kormányszóvivő a csütörtöki tájékoztatóján.
Az Európai Bizottság szóvivője elmondta, az ügyben az első lépést jelentő hivatalos figyelmeztetést nem tették közzé az aznap meghozott több tucat olyan döntéssel együtt, amelyek – már a kötelezettségszegési eljárás második szakaszának megfelelően – az úgynevezett indoklással ellátott vélemény elküldéséről szólnak. A brüsszeli szóvivő magyarázata szerint a hivatalos figyelmeztetés még nem jelenti a kötelezettségszegési eljárás megindítását, hanem pusztán azt, hogy további tájékoztatást kérnek a magyar kormánytól.
Tájékoztatást várnak
„Két hónapot adtunk arra, hogy további tájékoztatást adjanak ezekről az adókról. Ha még annak nyomán is aggályaink lesznek, akkor majd megindítjuk a kötelezettségszegési eljárást” – fogalmazott az Európai Bizottság szóvivője. Emlékezett, hogy 2010 végén az Európai Bizottsághoz panasz érkezett néhány olyan nemzetközi távközlési szolgáltatótól, amely tevékenységet fejt ki Magyarországon. A panaszok alapján a különleges adókat az említett vállalatok a külföldi cégekkel szembeni hátrányos megkülönböztetésként értelmezték.
„Nagyon alaposan áttekintettük a kérdést, kapcsolatban vagyunk a magyar hatóságokkal, hogy további tájékoztatáshoz jussunk. Ennek a tevékenységnek az eredményeként döntöttünk most úgy, hogy eljött az ideje a hivatalos figyelmeztetés elküldésének” – mondta az Európai Bizottság szóvivője.
A telefonadó nincs benne
Újságírói kérdésre a szóvivő megerősítette, hogy a mostani hivatalos figyelmeztetésnek nem tárgya a legutóbbi megszavazott telefonadó. Azt is világossá tette, hogy a válságadó ügyében két szálon merült fel a jogellenesség eshetősége. Az egyik nem az adóügyeket, hanem a digitális menetrend ügyét illeti. E területen Neelie Kroes EU-biztos hivatala vizsgálódott, s az a kérdés, hogy eleget tettek-e az úgynevezett felhatalmazási előírásoknak. Ezek értelmében a távközlési szektorban a különleges elvonásokból származó állami bevételeket magának a szektornak a fejlesztésére kell fordítani. Most azonban – szögezte le a szóvivő –, kifejezetten adójogi területen, azt illetően szeretnének tisztán látni, hogy történt-e diszkrimináció a piaci szereplők egy részével szemben.
Az ügynek van egy harmadik szála is, a bizottság még márciusban az Európai Bírósághoz fordult a távközlési szektor magyarországi különadójának ügyében, mert „a tagállam az uniós szabályokat megszegve továbbra is árbevételen alapuló különadó-fizetésre kötelezi a távközlési szolgáltatókat”. A különadó a 2010 októberében bevezetett úgynevezett válságadó egyik eleme, amelyet Magyarország az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében a gazdaság három fő ágazatára (a bolti kiskereskedelmi tevékenységre, a távközlési tevékenységre és az energiaellátók teljes vállalkozási tevékenységére) vetett ki. A bizottság ezt jogtalannak ítélte. Az uniós távközlési jogszabályok értelmében ugyanis az ágazatspecifikus díjak kizárólag az ágazat szabályozásával összefüggésben felmerült költségek fedezetéül szolgálhatnak, nem lehetnek eszközei az államkassza gyarapításának – áll a testület közleményében.
NGM: Magyarország megvédi álláspontját
A Nemzetgazdasági Minisztérium erre reagálva azt közölte, Magyarország továbbra sem kívánja módosítani a jövedéki adóról és az ágazati különadóról szóló törvényt, mivel a kormány álláspontja szerint az Európai Bizottság által vitatott magyar jogszabályhelyek teljes mértékben megfelelnek a közösségi jognak. A gazdasági tárca hangsúlyozta: Magyarország kész arra, hogy álláspontját mindhárom kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bíróság előtt is megvédje.
Az NGM emlékeztet arra, hogy a bizottság az ágazati különadót illetően két eljárásában is azt kifogásolja, hogy a jogszabály hátrányosan ítéli meg a nem magyar tulajdonú adóalanyokat azzal, hogy az adó alapja a nettó árbevétel és nem a nyereség, mértéke pedig sávosan progresszív, és emiatt a külföldi tulajdonú társaságok fizetik az adó nagy részét. A magyar kormány álláspontja szerint az érintett társaságok teherviselő képességét jól kifejezi az, ha az adóztatás az árbevétel alapján zajlik. A bizottság álláspontjával szemben nem valósul meg diszkrimináció azáltal, hogy az adót főképp a külföldi tulajdonú társaságok fizetik, hiszen ez szükségszerű, mivel e társaságok súlya az érintett szektorokban, sőt a magyar gazdaság egészében meghatározó – hangsúlyozza a tárca.
A házi pálinkafőzés kapcsán az NGM kiemeli, hogy a történelmi hagyományok alapján kétségkívül a magyarság kulturális örökségének része, Magyarország pedig – hasonlóan más uniós államokhoz – biztosítani akarja e hagyomány fennmaradását. Ezért teremtette meg a kormány – a bérfőzési szeszadó lényegi eltörlésével – a házi pálinkafőzés szabadságát. Magyarország ezzel nem kíván többet, mint ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát, Németországot is – közölte a minisztérium.