Balog Zoltán az ünnepség után Berlinben elmondta: Németországban „nagy vita folyik” Magyarországról, és a lipcsei ünnepség előkészületeiről szóló beszámolók alapján „mindenféle Magyarország-ellenes transzparensre és bekiabálásra lehetett számítani”. Ilyesmi azonban „egyáltalán nem történt” – emelte ki a miniszter.
Hozzátette: a város főterén összegyűlt 8-10 ezer ember előtt elmondott köszöntő beszédét „legalább olyan lelkesedéssel fogadták”, mint az előtte szóló lipcsei főpolgármester beszédét, és sok magyar zászlót is lehetett látni a tömegben.
„Komikus” intermezzo
Kedd esti beszédében hangsúlyozta: „Nekünk, akik megtapasztaltuk a kommunizmus hatalmát és azt, hogy miként élnek tovább ezek a struktúrák, össze kell fognunk, hogy ne a rendszerváltoztatás vesztesei legyenek többen, hanem a nyertesei, mert az nem igazi szabadság és nem igazi demokrácia, amely az igazságtalanságokat erősíti, és nem az igazságosságot” – idézte fel a miniszter.
A kelet-németországi békés forradalom egyik legfontosabb eseményére, az 1989. október 9-i lipcsei tömegtüntetésre emlékező ünnepség első része a hagyományok szerint a Beszéd a demokráciához című ünnepi szónoklat az egykori ellenzéki mozgalmak központjában, a Miklós-templomban. Az ünnepséget szervező civilek „nem akarták, hogy a magyar kormány egy tagja legyen ott az ő templomi ünnepségükön” – mondta Balog Zoltán, megjegyezve, hogy ez „kicsit komikus”, hiszen a nyolcvanas évek végén lelkipásztorként ő is résztvevője volt a Miklós-templomból kiinduló számos ellenzéki megmozdulásnak. Az ünnepi beszédet a szervezők felkérésére Dalos György Berlinben élő magyar író, történész mondta el.
Jó és érdekes beszélgetés
Balog Zoltán felidézte, hogy kedden Lipcsében a Fényünnep mellett részt vett a német Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) közel álló Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) Szabadság Magyarországon című pódiumbeszélgetésén is. Úgy vélte: „Jó, kiegyensúlyozott, érdekes beszélgetést” folytattak Magyarország helyzetéről többek között Georg Paul Heftyvel, a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív német lap volt rovatvezetőjével és Matthias Cornils médiajogásszal, a mainzi Johannes Gutenberg egyetem kutatójával.
