Ma Ukrajna miatt összeül a Védelmi Tanács – tudta meg a Magyar Nemzet.
A Védelmi Tanács 2022-ben jött létre, foglalkozik többek között a nemzetbiztonsági szolgálatokkal, a közbiztonsággal, a határrendészettel, a honvédelemmel, a menekültüggyel, a katasztrófavédelemmel, a terrorelhárítással, valamint a védelmi fejlesztésekkel kapcsolatos előterjesztésekkel és jelentésekkel. A testület a kormányzati döntéshozatal különös hatáskörű politikai döntéshozó fóruma, elnöke a miniszterelnök, titkára a nemzetbiztonsági főtanácsadó. A Védelmi Tanács ülését a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója vezeti, kivéve ha azon a kormányfő is részt vesz, mert akkor természetesen ő elnököl. A Védelmi Tanács titkára a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára.
A Védelmi Tanács tagjai:
- a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója – mint a Védelmi Tanács vezetője –,
- a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter,
- a belügyminiszter,
- a honvédelmi miniszter és
- a külgazdasági és külügyminiszter.
A Védelmi Tanács ülésén állandó meghívottként részt vesznek:
- a nemzetgazdasági miniszter,
- a miniszterelnök politikai igazgatója,
- a Honvéd Vezérkar főnöke,
- a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára.
A Védelmi Tanács szükség szerint, de legalább havonta ülésezik, ülését a Védelmi Tanács titkára hívja össze. Rendkívüli ülés összehívását bármely tag kezdeményezheti.
Összejátszottak Magyar Péterék az ukránokkal?
Mint korábban beszámoltunk róla: Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter 2023. április 27-én mentette fel beosztásából Ruszin-Szendi Romulusz altábornagyot és kérte fel Böröndi Gábor altábornagyot a feladat ellátására.
Bár Ruszin-Szendi távozásának okát sokáig nem ismerhette meg a közvélemény, az utóbbi időben kiderült, hogy az altábornagy vezérkari főnökként kettős kommunikációt folytatott: míg jelentéseiben a magyar kormányzati álláspontot tükröző háborúellenes narratívát jelenítette meg,
a NATO ülésein valójában Ukrajna-barát álláspontot képviselt, sőt felszólalásait a „Slava Ukraini” (Dicsőség Ukrajnának) kifejezéssel zárta.
Ezt követően Magyar Péter közzétette múlt csütörtökön az általa csak az „Orbán-kormány őszödi beszédeként” emlegetett felvételt, amelyen a honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf arról beszél, hogy szakítanak a jelenlegi béketevékenységeikkel, és egy ütőképes hadsereget hoznak létre.
Ukrán kémkedés: az időzítés nem lehet véletlen
A történet azért is különösen érdekes, mert a hangfelvétel nyilvánosságra kerülése után egy nappal az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) bejelentette: két Magyarországnak dolgozó kémet fogtak el, akiknek feladata volt többek között az ukrán csapatmozgások megfigyelése Kárpátalján.
Még ugyanaznap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken kiutasított két, diplomáciai fedésben dolgozó ukrán kémet Ukrajna magyarországi nagykövetségéről.
Az ukrán titkosszolgálat magyar kémkedésre vonatkozó vádja mögött háborús propaganda és politikai szándék sejlik fel, ezt Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója mondta lapunknak.
Szerinte az ügy időzítése nem független sem az uniós csatlakozási vitától, sem a magyar belpolitikai folyamatoktól.
Az ukrán titkosszolgálatok aktív magyarországi jelenlétét sem tartja kizártnak.
Ukrajna a kárpátaljai magyar jelenlétet próbálja megkérdőjelezni azzal, hogy két személyt vádol katonai hírszerzéssel és hazaárulással. A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója, Lomnici Zoltán szerint az ukrán titkosszolgálat vádjai nemcsak a nemzetközi joggal ütköznek, hanem komoly támadást is jelentenek Magyarországgal, az euroatlanti szövetségi rendszer tagjával szemben. A szakértő rámutatott, hogy hazánk 1998 óta egyértelmű biztonságpolitikai alapelveket követ, amelyek célja a függetlenség és a területi épség megőrzése, valamint a magyar állampolgárok biztonságának szavatolása.
Orbán Viktor miniszterelnök korábban úgy fogalmazott: Magyarország célkeresztbe került, mert a magyar emberek dönthetnek Ukrajna uniós csatlakozásáról. Orbán Viktor úgy látja, hogy Brüsszelnek és Kijevnek sem tetszik ez a helyzet, ezért indultak lejárató akciók hazánk ellen. A kormány válaszlépéseket ígér.
Borítókép: A Védelmi Tanács (Forrás: Miniszterelnöki sajtóiroda)
