Henning Arp a Magyarország új alaptörvénye – konferencia Európa legfiatalabb alkotmányáról című tudományos tanácskozáson elmondta: bár a magyar Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a bírák nyugdíjkorhatárát 70 évről 62 évre leszállító intézkedéseket, az EB azért tartotta fenn a bírósághoz benyújtott keresetét, mert nem helyezték vissza állásukba azt a mintegy 240 bírát és ügyészt, akiket a megsemmisített intézkedések alapján nyugdíjba küldtek, és továbbra is érvényes az a rendelkezés, amely szerint a 62 évesnél idősebb bírák nem tölthetnek be vezető pozíciót.
Az Országgyűlés hozzájárulása is kellett
Október 15-én a parlament hozzájárult a bírák nyugdíjkorhatárával kapcsolatos alkotmánymódosítás és a kapcsolódó igazságügyi tárgyú törvények visszavonásához. A kormány kedden közölte, hogy mérlegelni szeretné az Országos Bírósági Hivatal és a legfőbb ügyész észrevételeit, ezért visszavonja az említett előterjesztéseket, ehhez azonban az Országgyűlés hozzájárulása is szükséges volt.
Ismert, október 9-én átdolgozásra visszavonta a kormány a bírák felső korhatárával kapcsolatos alkotmánymódosítást és a kapcsolódó igazságügyi tárgyú törvényeket. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár akkor azt mondta: a kormány mérlegelni szeretné az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a legfőbb ügyész észrevételeit.
Navracsics terjesztette a parlament elé
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter még szeptember elején terjesztette a parlament elé a bírák nyugdíjkorhatárának 62-ről 65 évre emeléséről szóló alkotmány- és törvénymódosító javaslatokat, azt követően, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette az év elején életbe lépett, részben alaptörvényi szintű, az átmeneti rendelkezésekben is rögzített új szabályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelező felmentést kapcsolt.
