A bírák nyugdíjkorhatáráról vitáztak

Kedd délelőtt az Országgyűlés azokról az indítványokról vitázott, melyek 62 év helyett 65 évben határoznák meg a bírák nyugdíjkorhatárát.

Répássy Róbert, a közigazgatási tárca államtitkára azt kérte a képviselőktől, miközben kritizálják a kormányt, tartózkodjanak a független bírákkal szembeni hangulatkeltéstől. Hozzátette: szerinte néhányan rosszul értelmezik a törvényjavaslatot és a jogi helyzetet. Az Ab határozata mindenkire kötelező, mint ahogy az alaptörvény is – szögezte Répássy Róbert. Kiemelte: az Ab döntését csak akkor lehet végrehajtani, ha az alaptörvényt is tiszteletben tartják. Ezzel egybevágó szabályozást javasolnak akkor, amikor a bírói korhatárt 65 évben határozzák meg – jelezte.

Elsősorban a bírák nyugdíjazására és az egyházi bejegyzésre vonatkozó részletszabályozásról tettek fel kérdéseket az Európai Parlament delegációjának tagjai a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban folytatott megbeszélésükön. Az Európai Unió Bírósága október elsején tárgyalja az a bírák magyarországi nyugdíjazásának ügyét.

Január 1-jén lépett életbe az a rendelkezés, amely a bírák nyugdíjkorhatárát 70-ről 62 évre csökkentette, az Alkotmánybíróság azonban július 16-án visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a vitatott passzust. Indoklásában hivatkozott többek közt a bírói függetlenség és elmozdíthatatlanság jogállami értékére.

Répássy Róbert szeptember 8-án még arról beszélt, hogy az igazságszolgáltatás minden, közhatalmat gyakorló résztvevőjére egységesen a 65 éves szakmai korhatár lesz érvényes, ha a parlament elfogadja a kormány erre vonatkozó alkotmány- és törvénymódosító javaslatait.

Arról, hogy ez miért pont 65 életév, azt mondta: nincs egységes szabályozás az EU-ban erre nézve, 58-tól 70 évig mindenféle korhatár előfordul. Megvizsgálva az egyes szabályozásokat, a 65 év az unió államainak többségében bevett korhatár. Egyetlen releváns véleményt sem olvastak ugyanakkor arról, hogy a korhatárt ne lehessen csökkenteni – fűzte hozzá.

Az Ab nem azt mondta ki, hogy nem lehet megváltoztatni a 70 éves nyugdíjkorhatárt

Horváth Zsolt (Fidesz) azt hangsúlyozta: nem szerepel az Alkotmánybíróság (Ab) határozatában, hogy nem lehet megváltoztatni a bírák 70 éves nyugdíjkorhatárát, hanem az Ab azt mondta ki, hogy ennek az átmenete tűnik aggályosnak. Szerinte a mostani törvénymódosítás az alaptörvénnyel összhangban lesz és rendelkezik azokról a módosításokról, amit az Ab határozata megkíván.

MSZMP-funkcionáriusoktól nem fogadható el a bírák függetlenségének védelme

A Demokratikus Koalícióhoz tartozó független képviselő, Kolber István a bírák nyugdíjkorhatárának leszállításáról azt mondta: az igazságszolgáltatás pártatlanságát sérti, hogy egy „erőltetett őrségváltást” hajtanak végre a bírói karon belül. Szerinte az intézkedés célja a bírói hatalmi ág meggyengítése és megfélemlítése.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a demokratikus pártok nevében visszautasította ezt a kijelentést, utalva arra, hogy Kolber István – életrajza szerint – az 1980-as években az MSZMP Somogy Megyei Bizottságán dolgozott. Répássy Róbert azt mondta: mindenhonnan elfogadható a bírák függetlenségének védelme, de azoknak az MSZMP-funkcionáriusoknak a részéről nem, akik a megyei pártbizottságokról irányították a bíróságok működését. Kolber István „még volt egy pártban azokkal a bírákkal, akiknek a függetlenségét most a jogállam nevében védi” – fogalmazott.

A Jobbik megállapodást sürget

Gaudi-Nagy-Tamás jobbikos képviselő azt hangsúlyozta, hogy a kormánynak meg kell állapodnia az elmozdított bírákkal. Arra figyelmeztetett: lehetetlen helyzetbe kerülhetnek azok a bírák, akiknek esetleg elmozdított bírótársaik ügyében kell majd döntést hozniuk. Szerinte az elmozdított bírákra kell bízni, hogy akarják-e visszahelyezésüket.

Szanyi kacskaringóról és ciánozásról beszélt

Szanyi Tibor (MSZP) a Fidesz által végzett „kacskaringóról”, vagyis a korhatár változtatgatásáról szólva azt mondta: az általa megkérdezett szakemberek között nem találkozott olyannal, aki támogatta volna azt. Szerinte a kormány célja a beavatkozás a bíróság függetlenségébe. Azt mondta: ha a Fidesz „ciánozással” változtatásokat kíván végrehajtani a bírók vezetői karában, azzal nem fog célt érni.

Répássy köszönet mondott a kritikai észrevételekért

Répássy Róbert a vita végén megköszönte a kritikai észrevételeket és azt, hogy megfogadták a kérést, miszerint a bírói függetlenséget nem vonták kétségbe. Az együttes általános vitát ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta.