A bírák nyugdíjkorhatáráról vitáztak

Kedd délelőtt az Országgyűlés azokról az indítványokról vitázott, melyek 62 év helyett 65 évben határoznák meg a bírák nyugdíjkorhatárát.

WA
2012. 09. 25. 12:52
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Répássy Róbert, a közigazgatási tárca államtitkára azt kérte a képviselőktől, miközben kritizálják a kormányt, tartózkodjanak a független bírákkal szembeni hangulatkeltéstől. Hozzátette: szerinte néhányan rosszul értelmezik a törvényjavaslatot és a jogi helyzetet. Az Ab határozata mindenkire kötelező, mint ahogy az alaptörvény is – szögezte Répássy Róbert. Kiemelte: az Ab döntését csak akkor lehet végrehajtani, ha az alaptörvényt is tiszteletben tartják. Ezzel egybevágó szabályozást javasolnak akkor, amikor a bírói korhatárt 65 évben határozzák meg – jelezte.

Elsősorban a bírák nyugdíjazására és az egyházi bejegyzésre vonatkozó részletszabályozásról tettek fel kérdéseket az Európai Parlament delegációjának tagjai a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban folytatott megbeszélésükön. Az Európai Unió Bírósága október elsején tárgyalja az a bírák magyarországi nyugdíjazásának ügyét.

Január 1-jén lépett életbe az a rendelkezés, amely a bírák nyugdíjkorhatárát 70-ről 62 évre csökkentette, az Alkotmánybíróság azonban július 16-án visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a vitatott passzust. Indoklásában hivatkozott többek közt a bírói függetlenség és elmozdíthatatlanság jogállami értékére.

Répássy Róbert szeptember 8-án még arról beszélt, hogy az igazságszolgáltatás minden, közhatalmat gyakorló résztvevőjére egységesen a 65 éves szakmai korhatár lesz érvényes, ha a parlament elfogadja a kormány erre vonatkozó alkotmány- és törvénymódosító javaslatait.

Arról, hogy ez miért pont 65 életév, azt mondta: nincs egységes szabályozás az EU-ban erre nézve, 58-tól 70 évig mindenféle korhatár előfordul. Megvizsgálva az egyes szabályozásokat, a 65 év az unió államainak többségében bevett korhatár. Egyetlen releváns véleményt sem olvastak ugyanakkor arról, hogy a korhatárt ne lehessen csökkenteni – fűzte hozzá.

Az Ab nem azt mondta ki, hogy nem lehet megváltoztatni a 70 éves nyugdíjkorhatárt

Horváth Zsolt (Fidesz) azt hangsúlyozta: nem szerepel az Alkotmánybíróság (Ab) határozatában, hogy nem lehet megváltoztatni a bírák 70 éves nyugdíjkorhatárát, hanem az Ab azt mondta ki, hogy ennek az átmenete tűnik aggályosnak. Szerinte a mostani törvénymódosítás az alaptörvénnyel összhangban lesz és rendelkezik azokról a módosításokról, amit az Ab határozata megkíván.

MSZMP-funkcionáriusoktól nem fogadható el a bírák függetlenségének védelme

A Demokratikus Koalícióhoz tartozó független képviselő, Kolber István a bírák nyugdíjkorhatárának leszállításáról azt mondta: az igazságszolgáltatás pártatlanságát sérti, hogy egy „erőltetett őrségváltást” hajtanak végre a bírói karon belül. Szerinte az intézkedés célja a bírói hatalmi ág meggyengítése és megfélemlítése.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a demokratikus pártok nevében visszautasította ezt a kijelentést, utalva arra, hogy Kolber István – életrajza szerint – az 1980-as években az MSZMP Somogy Megyei Bizottságán dolgozott. Répássy Róbert azt mondta: mindenhonnan elfogadható a bírák függetlenségének védelme, de azoknak az MSZMP-funkcionáriusoknak a részéről nem, akik a megyei pártbizottságokról irányították a bíróságok működését. Kolber István „még volt egy pártban azokkal a bírákkal, akiknek a függetlenségét most a jogállam nevében védi” – fogalmazott.

A Jobbik megállapodást sürget

Gaudi-Nagy-Tamás jobbikos képviselő azt hangsúlyozta, hogy a kormánynak meg kell állapodnia az elmozdított bírákkal. Arra figyelmeztetett: lehetetlen helyzetbe kerülhetnek azok a bírák, akiknek esetleg elmozdított bírótársaik ügyében kell majd döntést hozniuk. Szerinte az elmozdított bírákra kell bízni, hogy akarják-e visszahelyezésüket.

Szanyi kacskaringóról és ciánozásról beszélt

Szanyi Tibor (MSZP) a Fidesz által végzett „kacskaringóról”, vagyis a korhatár változtatgatásáról szólva azt mondta: az általa megkérdezett szakemberek között nem találkozott olyannal, aki támogatta volna azt. Szerinte a kormány célja a beavatkozás a bíróság függetlenségébe. Azt mondta: ha a Fidesz „ciánozással” változtatásokat kíván végrehajtani a bírók vezetői karában, azzal nem fog célt érni.

Répássy köszönet mondott a kritikai észrevételekért

Répássy Róbert a vita végén megköszönte a kritikai észrevételeket és azt, hogy megfogadták a kérést, miszerint a bírói függetlenséget nem vonták kétségbe. Az együttes általános vitát ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.