A bírák nyugdíjkorhatárának 62-ről 65 évre emeléséről szóló javaslatokat Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter péntek este terjesztette a Ház elé. „Az Alkotmánybíróság (Ab) júliusi döntésének megfelelően 65 évben határozná meg a kormány a bírói jogviszony felső korhatárát” – magyarázta a törvényjavaslat benyújtása után, szombat délelőtt az igazságügyi államtitkár.
Répássy Róbert felidézte, hogy az Ab szerint a bírák jogviszonyának megszűnését – garanciális okokból – minden bíróra egységes, kétharmados törvényben rögzített korhatárral kell meghatározni. Ezért a kormány az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek módosításával az Európai Unió tagállamainak többségében alkalmazott 65 éves korhatárt kívánja bevezetni. Az alaptörvény-módosítás 2013. január 1-jén lépne hatályba, de a 65 évesnél idősebb bírák 2014. január elsejéig maradnának hivatalban. A bírósági vezetői tisztségre ennél alacsonyabb, 62 éves korhatárt állapít meg a kabinet javaslata – folytatta –, mégpedig annak érdekében, hogy olyan pályázókat nevezzenek ki ezekre a posztokra, akik a hatéves vezetői megbízatás legalább felét ki tudják tölteni.
A bíráknak választani kell a két státusz között
Az indítvány a hatályos nyugdíjszabályokkal összhangban megszünteti azt a lehetőséget, hogy a bírák egyidejűleg nyugdíjban és bírói illetményben is részesüljenek: a jövőben választaniuk kell az aktív és a nyugdíjas státusz között – részletezte Répássy Róbert.
A kormány-előterjesztés az ügyészek esetében is hasonló szabályokat tartalmaz, továbbá 2014-től a közjegyzőknél és a bírósági végrehajtóknál is bevezetik a 65 éves szakmai korhatárt. „Ezzel az igazságszolgáltatás minden, közhatalmat gyakorló résztvevőjére egységes korhatár lesz érvényes” – mondta az igazságügyi államtitkár.
