Magyarország ellen az Európai Bizottság még az év elején indított az ügyben kötelezettségszegési eljárást, majd – miután a magyar kormánnyal nem sikerült megegyezésre jutnia – az uniós bírói szervhez fordult. Az EU javaslattevő–végrehajtó intézményének egyik feladata, hogy őrködjék az uniós jogi előírások tagállami betartásán.
Az EU Bírósága július 13-án úgy döntött, hogy az Európai Bizottság kérésére gyorsított eljárásban foglalkozik az üggyel. Az október elsejei tárgyaláson ítéletet még nem hoznak, csupán a felek fejtik majd ki álláspontjukat.
Az uniós végrehajtó testület szerint mivel Magyarországon 70-ről 62 évre szállították le a bírák, ügyészek és közjegyzők szolgálati viszonyának felső korhatárát, az intézkedés végrehajtásának következményeként csak idén 236 bíró szolgálati viszonya szűnne meg. Brüsszel szerint az új rendelkezések – az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés uniós tilalmára figyelemmel – „objektív indokok nélküli változtatást jelentenek egy hivatás képviselőinek szolgálati viszonyára vonatkozó kötelező felső korhatár tekintetében”.
Keresetlevelében az Európai Bizottság azt kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg: a magyar törvénnyel megvalósított hátrányos megkülönböztetést törvényes cél nem igazolja, illetve az „nem megfelelő és szükséges a kitűzött célok eléréséhez”.
A bírákról is döntés születhet a parlamentben
A parlament keddi ülésén a képviselők egyebek mellett megtárgyalhatják Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azon előterjesztését, amely az Alkotmánybíróság által megsemmisített korábbi rendelkezést átírva 62-ről 65 évre növeli a bírák és egyúttal valamennyi, az igazságszolgáltatásban közhatalmat gyakorló személy nyugdíjkorhatárát.
Január 1-jén lépett életbe az a rendelkezés, amely a bírák nyugdíjkorhatárát 70-ről 62 évre csökkentette, az Alkotmánybíróság azonban július 16-án visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a vitatott passzust. Indoklásában hivatkozott többek közt a bírói függetlenség és elmozdíthatatlanság jogállami értékére.
Répássy Róbert szeptember 8-án még arról beszélt, hogy az igazságszolgáltatás minden, közhatalmat gyakorló résztvevőjére egységesen a 65 éves szakmai korhatár lesz érvényes, ha a parlament elfogadja a kormány erre vonatkozó alkotmány- és törvénymódosító javaslatait.
