Egyebek között ezt tartalmazza a görög kormány, valamint a hitelezők (IMF, Európai Unió, Európai Központi Bank) szakértői között szerdán létrejött szándéknyilatkozat. A dokumentum szerint Görögország 2014 vége helyett 2016 végéig kap haladékot arra, hogy teljesítse a hitelcsomag egyik feltételeként megszabott 4,5 százalékos költségvetési többletet, ami nem tartalmazza az államadósság utáni kamatokat.
A szándéknyilatkozat szerint az ötödik éve recesszióban lévő görög gazdaság az idén több mint 6 százalékkal zsugorodik, és további 4,5 százalékkal gyengül jövőre. Mérsékelt, negyedéves szintű növekedés 2014-től várható. A hitelezők a további kölcsönrészek folyósításáért cserébe újabb megszorításokat várnak el a görög kormánytól a következő két évben, összesen 13,5 milliárd euró értékben.
Számos engedményt kapott Görögország
A szerdai szándéknyilatkozat szerint 9,2 milliárd eurónyi megszorítást 2013-ban hajt végre a kormány. Jövőre a nyugdíjkorhatárt 67 évre emelik a jelenlegi 65 évről. A tervezet szerint 25 ezer állami alkalmazottat tartalékállományba helyeznek, felüket 2013 első feléig, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy később elbocsátják őket.
A hitelfolyósítók szakértői rábólintottak arra, hogy a korábbi megállapodásokhoz képest jóval később teljesítse az 50 milliárd eurós privatizációs bevételt Görögország. A szándéknyilatkozat szerint a cél valamikor a 2020 utáni években teljesül. A halmozott privatizációs bevétel (2011 júniusától számítva) 6,6 milliárd euró lesz 2014-ig, 10 milliárd euró 2016-ig és 25 milliárd euró 2020-ig.
Nagyobbnak bizonyult a 2011-es görögországi költségvetési deficit a korábban vártnál, így már a GDP 9,4 százalékára rúgott, a teljes államadósság pedig a GDP 170,6 százalékára.
Athén már sok mindent elért, és a reformok jelentősen felgyorsultak – jelentette ki Angela Merkel október 9-én Athénban. A német kancellár látogatása miatt tiltakozó megmozdulások kezdődtek a görög fővárosban. A rendőrség könnygázt és bódító gránátokat is bevetett.
Az eurózóna adósságválságának megoldása négy-öt ország államcsődjéhez fog vezetni, Görögország pedig hamarosan kénytelen lesz feladni a közös fizetőeszközt – mondta Willem Buiter, a Citigroup amerikai bankcsoport vezető elemzője a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank tokiói közgyűlésén rendezett vitafórumon szombaton.
