Jörg Asmussen, az Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsának német tagja a vitafórumon elmondta, hogy Írország és Portugália nem vesz részt a bank kötvényvásárlási programjában (OMT), mivel nem teljesíti az ehhez szükséges feltételeket. „Egy ország csak akkor részesülhet a programból, ha már képes a piacról finanszírozni adósságát, márpedig ez az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) forrásaiból részesülő két országra nem igaz” – tette hozzá. A program első kedvezményezettje várhatóan Spanyolország lesz.
Hibáztak a piacok
Buiter elmondta, reménykeltő, hogy az EKB „korlátlan tűzerővel” rendelkezik, és hajlandó felső határ nélkül kötvényeket vásárolni, ugyanakkor az eurózóna töredezett döntéshozási folyamatai és az erős politikai vezetés hiánya miatt a kilátások továbbra sem jók.
Orbán Viktor is úgy nyilatkozott német útján, hogy Görögország távozni kényszerül az euróövezetből, ha elmaradnak a mélyreható reformok.
Az euróövezet távolabb került az összeomlástól az elmúlt év során, de az adósságválság megoldása nem került közelebb – mondta Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Befektetési Zrt. befektetési igazgatója az EU-Akadémia keddi rendezvényén.
Az elemző azt is hozzátette: a piacok korábban hibáztak a görög, spanyol és olasz kötvények kockázati felárának beárazásakor, de ezért nem lehet őket hibáztatni, mivel akkoriban „senki nem tudta, hogy mit csinál”. Leszögezte, hogy Görögországot „nem a piac fogja kikényszeríteni az eurózónából, hanem az, hogy az európai és görög vezetők nem tudnak megállapodni arról, hogy hogyan tartsák bent”.
Gyorsabb lépéseket sürgetnek
Agustín Carstens, a mexikói jegybank elnöke szerint mielőbb jeleznie kéne az EKB-nak, hogy mikor tervezi beindítani a kötvényvásárlást, mivel a bizonytalanság csökkenésével hatékonyabb lehetne a program. Asmussen elismerte, hogy szükség lenne az intézkedések felgyorsítására, de ezt az európai intézményi felépítés nem teszi lehetővé.
Ji Kang (Yi Gang), a kínai jegybank elnökhelyettese bírálta az eurózóna döntéshozatali mechanizmusát, szintén gyorsabb megoldásokra sürgetve az EU-t. Arról is beszélt, hogy az európai események mind a reálgazdasági csatornákon, mind a pénzpiacokon egyre komolyabb nehézségeket okoznak a fejlődő világ számára. Míg előbbi tekintetében a legfontosabb felvevőpiacnak számító EU keresletének és külföldi befektetéseinek visszaesése, addig utóbbi szempontból a fejlődő országok finanszírozásában hagyományosan fontos szerepet betöltő európai bankok forráshiánya okoz gondot Afrikában, Latin-Amerikában és Ázsiában – mondta.
Ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy Kína a válság ideje alatt is folytatta európai befektetéseit, bízik az Európai Unióban, és szorosan együttműködik az EFSF-fel, illetve az Európai Stabilitási Mechanizmussal.
Nincs megegyezés Görögországról
Mint a közgyűlésen részt vevő vezető európai döntéshozók a Dow Jones üzleti hírügynökségnek elmondták, továbbra sincs egyetértés az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap között arról, hogy miként folytatódjon a görög válságkezelés; Európa csak alacsonyabb hitelkamatot, illetve meghosszabbított futamidőt hajlandó fontolóra venni, míg az IMF további adósságrendezést sürget.
A források szerint több euróövezeti állam, így Németország is elsősorban „egy elhúzódó kiigazítási- és reformfolyamat” problémájának látja a görög helyzetet, míg az IMF inkább adósságproblémaként tekint rá, amit azonnal kezelni kell. „Még távol állnak az álláspontjaink, de már szorít az idő. Szükség lenne egy közös álláspontra” – mondta egy, a hírügynökségnek nyilatkozó euróövezeti szakember.
Annál inkább szorít az idő, mivel a nemzetközi hitelezők még nem hagyták jóvá a második, 130 milliárd eurós mentőcsomag újabb, 31 milliárd eurós részletének folyósítását. A pénz nélkül a görög államháztartás már novemberben csődöt mondhat. A kifizetés azért várat magával, mivel a görög kormány nem tett eleget a mentőprogramban vállalt költségvetési egyenlegjavító intézkedéseknek. A hitelező Európai Unió, IMF és az Európai Központi Bank alkotta trojka szakemberei jelenleg is Athénban egyeztetnek a görög kormány képviselőivel.
