Orbán: Magyarország csak ürügy

A kormányfő szerint az európai nyilvánosságban és pártpolitikában Magyarországról kibontakozott viták középpontjában valójában Európa kérdései állnak.

A miniszterelnök a német Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) közel álló Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) székházában Megújuló Európa címmel tartott előadásában elmondta: Magyarországon csökken az államadósság és a költségvetési hiány, és „miközben persze a gazdasági növekedés hiánya bennünket is kínoz”, csökken a munkanélküliség, és nő a foglalkoztatottság.

Magyarország „nem szorul a németek pénzére és mások pénztárcájából mentőcsomagra”, hanem eredményeket tud elérni külső támogatás nélkül is, „ha hagyják” – állapította meg. Természetesen felmerül a kérdés, hogy miért folynak rendkívül intenzív viták Magyarországról, ha „minden ilyen fantasztikus” és „jól megy az országnak” – tette hozzá.

Elbizonytalanodott az unió

Ennek oka az, hogy a Magyarországról szóló viták valójában „nagyon komoly európai viták”, hiszen a kormány „a nagy kihívások megválaszolására” használja a választóktól kapott „kivételes” kétharmados többséget, a viták így e válaszok körül forognak. Az új magyar alkotmányról szóló diskurzus például nem csupán az alaptörvény szövegéről, paragrafusairól szól, hanem „az európai társadalomfejlődés irányairól”, egyebek mellett arról, hogy miként alakulhat a család szerepe a jövőben – vélekedett a kormányfő a több mint száz fős hallgatóság előtt, amelynek soraiban diplomaták és német politikusok mellett helyet foglalt többek között Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas magyar író.

A miniszterelnök kifejtette: a magyarországi folyamatok azért váltak európai kérdésekké, mert 2008 óta a Nyugat, az Európai Unió és különösen az euróövezet súlyos válságba került és elbizonytalanodott. Az EU-ban „halmozódtak fel a legnagyobb adóssághegyek”, miközben „nem demokratikus berendezkedésű országok lepipálták a huszonheteket” – mondta.

A modern nemzet építése kezdődött el

A kormány politikájával kapcsolatban hangsúlyozta: Magyarországon a modern nemzet építése kezdődött el. Ennek pillérei az adósságcsökkentés, a versenyképesség növelése, a demográfiai hanyatlás megállítása és a világban szétszóródott magyarság közösséggé építése. A hátráltató tényezők az „önsajnálat és a lebeszélés kultúrája”, valamint a közösség ügyeiben való részvétel alacsony szintje – foglalta össze Orbán Viktor.

Az előadás után feltett kérdések közül a német vállalatok Magyarország iránti bizalmának csökkenésével kapcsolatban hangsúlyozta: azok a német vállalatok, amelyek termeléssel foglalkoznak, „nagyon jól keresnek”, a szolgáltató szektorban érdekelt cégek viszont a kormányváltás után bevezetett új gazdaságpolitika „vesztesei”, és ebben nem is lesz változás. Ennyiben nem helytálló a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságára, bizonytalanságára vonatkozó kritika, hiszen „ebben nincsen semmi bizonytalanság, ez egy rossz, de biztos hír” a szolgáltató szektor szereplői számára.

Az Alkotmánybíróság (Ab) megváltozott helyzetével és a német és a magyar rendszer eltéréseivel kapcsolatban elmondta: a magyarok is tisztelik az alkotmánybíróság intézményét, de „van egy kis ambivalenciájuk” vele szemben, hiszen a testület megsemmisítheti a nép által választott képviselők döntéseit, amit „a magyar észjárás és gyomor nehezebben vesz be”, mint a német. A vonatkozó szabályok átalakításával az Ab „most a helyén van”, el tudja látni az alkotmányos rendszer fenntartásának feladatát – tette hozzá a miniszterelnök.

Július 2-i napirend előtti felszólalásában Orbán Viktor tízpontos munkahelyvédelmi akciótervet jelentett be a parlamentben. Tudjon meg többet arról, hogy milyen változásokat hoz a munkahelyvédelmi akcióterv!

Merkel: Magyarország előrelépést ért el

Orbán Viktor Angela Merkellel közösen tartott korábbi sajtótájékoztatóján többek között arról beszélt: idén csökken a magyar gazdaság teljesítménye, de jövőre növekedési fordulat következik, a kormány pedig új gazdasági akcióterveket mutat be a parlamentnek. Hangsúlyozta: harminc éve nem volt annyira szilárd az államháztartás helyzete, mint jelenleg, a német–magyar gazdasági kapcsolatok erősségét pedig jellemzi, hogy a 2010-es kormányváltás óta csaknem 5 milliárd eurót ruháztak be német cégek Magyarországon, és 18 új gyárat építettek.

Angela Merkel szerint Magyarország előrelépést ért el az Európai Unió által sürgetett társadalmi reformok területén. Megjegyezte: örömmel fogadta, hogy magyar kollégája a találkozón hangsúlyozta, hogy „a német cégeket szívesen fogadják Magyarországon”. Hozzátette azt is: jó kapcsolatokat akarnak a német vállalkozások és a magyar gazdaság között.

Orbán: Európának igazi megújulásra van szüksége

A magyar miniszterelnök a Handelsblatt című német üzleti lapnak adott interjúban kifejtette: Európának igazi megújulásra van szüksége. Nem elég néhány évig takarékoskodni és utána mindent folytatni úgy, ahogyan a válság előtt. Az Európában megszokott jóléti államnak „már nincs jövője” – mondta, hozzátéve hogy a jóléti alapúról munkaalapú berendezkedésre kell váltani.

Orbán: Reformok híján távozni kényszerül Görögország

Orbán Viktor szerint Görögország távozni kényszerül az euróövezetből, ha elmaradnak a mélyreható reformok – írta a Die Welt című német napilap csütörtök este internetes kiadásában, a magyar miniszterelnökkel a lapot kiadó Axel Springer berlini székházában lezajlott háttérbeszélgetésből idézve. A kormányfő a német kancellári hivatalban tett csütörtöki munkalátogatása előtt folytatott háttérbeszélgetést a lapkiadó vállalat központjában.

A Die Welt beszámolója szerint Orbán Viktor úgy vélte: Görögország „semmiképpen nem maradhat” az euróövezetben, ha elmaradnak a reformok, az pedig igen kérdéses, hogy van-e elég politikai akarat a mélyreható átalakítások végrehajtásához.

A miniszterelnök helyzetértékelése szerint az euróövezeti partnerek végül valószínűleg nem ragaszkodnak majd Görögország tagságához, hanem hozzájárulnak ahhoz, hogy a dél-európai ország távozzék a közös fizetőeszközt használó uniós tagok közösségéből, ha maguk a görögök arra a belátásra jutnak, hogy az övezeten kívül jobban meg tudnak birkózni a válsággal. Arra nem is lenne szükség, hogy hivatalosan kizárják Görögországot az euróövezetből, hiszen a tagság megszűnéséről nem rendelkeznek a vonatkozó szerződések. „A kilépés csupán politikai kérdés lenne” – fogalmazott Orbán Viktor.