A Külügyminisztérium közleménye szerint az eredmények elismerése és a további feladatok meghatározása hozzájárul a bővítési folyamat lendületének fenntartásához, a bővítési politika napirenden tartásához az Európa jövőjéről folytatott vita közben is.
Stefan Füle, az Európai Bizottság bővítési biztosa szerdán elmondta: az Európai Bizottság ismét a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolja Macedóniával, Albánia tagjelölti státust kaphat, Koszovóval pedig bizonyos feltételek teljesülése esetén stabilitási és társulási megállapodás megkötését ajánlja a brüsszeli testület.
Kikötéssekkel közeledhetnek az unió felé
Az Európai Bizottság szerdán hozta nyilvánosságra éves bővítési csomagját. A stratégiai dokumentum mellett a bizottság országjelentéseket készített valamennyi tagjelölt (Törökország, Izland, Montenegró, Macedónia, Szerbia) és potenciális tagjelölt országról (Albánia, Bosznia-Hercegovina), monitoringjelentésben értékeli a csatlakozó Horvátország teljesítményét, Koszovó esetében pedig a Stabilizációs és Társulási Megállapodásra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányt publikált.
A minisztérium osztja a EB álláspontját
A Külügyminisztérium egyetért azzal, hogy az Európai Bizottság a jogállamiság és jó kormányzás kérdéseit, a regionális együttműködés és megbékélés fontosságát, azon belül a kisebbségvédelem jelentőségét, valamint a gazdasági folyamatoknak az uniós válságkezelési irányokkal való összehangolt tervezését állítja középpontba – olvasható a közleményben.
Magyarország célja, hogy az Európai Bizottság stratégiai megállapításai és országjelentései alapján a tagállamok – a korábbi kötelezettségvállalásokat tiszteletben tartva – elkötelezettek és érdekeltek maradjanak abban, hogy a bővítési folyamatot előrevigyék.
Hangsúlyozták, hogy Magyarország, korábbi gyakorlatát folytatva, kétoldalú alapon is minden támogatást megad a bővítési folyamatban részt vevő országok integrációs felkészüléséhez, szakértők bevonásával, csatlakozási tapasztalatok átadásával segíti a feladatok zökkenőmentes teljesítését.
