A magyar miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter emlékeztetett: Írország a büntetések kölcsönös elismeréséről szóló uniós kerethatározat elfogadásakor nyilatkozatot tett, amely szerint amennyiben a kerethatározat hatályba lépésének napját megelőzően születik a jogerős ítélet, akkor Írország a korábbi jogi eszközöket alkalmazza. „Megítélésünk szerint ha ők visszavonnák ezt a nyilatkozatot, akkor megnyílna a lehetőség” arra, hogy Tobin ír börtönben töltse le a magyar bíróság által kiszabott szabadságvesztést – nyilatkozott újságíróknak Navracsics Tibor.
A Tobin-ügy előzményei
A magyar igazságügyi miniszter a Tobin-ügy kapcsán háromoldalú dialógust vár el az Európai Bizottságtól és személyesen Viviane Reding alelnöktől azt várja, hogy teljes politikai súlyát vesse latba annak érdekében, hogy az EU értékeit minden egyes tagállam tiszteletben tartsa, beleértve Írországot is.
Az mno.hu birtokába került Viviane Reding Navracsics Tibornak írt levele, amely alapján úgy tűnik, az Európai Bizottság alelnöke kikényszerítené az ír gázolóra kiszabott letöltendő fogházbüntetést. Később a biztos szóvivője úgy fogalmazott: az Európai Bizottság közvetítő szerepet játszhat.
„Az ír hatóságok eljárása felháborító. Jogászként és magyar állampolgárként is lekezelőnek, sértőnek érzem. Érthetetlen, hogy két európai uniós jogállam között miként fordulhat elő, hogy egy jogerős bírósági döntésnek egy évtizeden keresztül nem lehet érvényt szerezni. Ez alkalmas lehet az igazságszolgáltatásba és az unióba vetett bizalom megingatására, hiszen sérti a tisztességes eljárás és a tagállamok közti egyenjogúság elvét” – szögezte le Tóth István ügyvéd, a leányfalui család jogi képviselője.
Különnyilatkozat
A 2008-as uniós kerethatározatot eredetileg nem megfelelően ültették át az ír jogba. Belevették ugyanis, hogy az érintett személy akkor adható ki, ha megszökött a kiadatást kérő államból, mielőtt megkezdte vagy letöltötte volna büntetését. Ezt az előfeltételt az uniós kerethatározat nem tartalmazza. Az ír bírói fórum előtt Tobin Magyarországról történt távozásának körülményeit megvizsgálva nem bizonyosodott be, hogy a férfi megszökött volna Magyarországról, ezért a kiadatási kérelmet elutasították.
Az ír szabályozást később megváltoztatták, kivették belőle az említett kiadatási előfeltételt. Ezzel az ír jogi előírásokat összhangba hozták az uniós szabályozással. Az ezt követően kibocsátott második európai elfogatóparancs ügyében azonban az ír legfelső bíróság 3-2 arányban úgy döntött, hogy Tobin így sem adható ki, mert az ír belső jog módosításának nincs visszaható hatálya.
Az EB elé került a Tobin-ügy
Navracsics Tibor viszont most azt vetette fel, hogy a kerethatározat elfogadásakor tett ír különnyilatkozat visszavonása esetén nem lenne jogi akadálya a szabadságvesztés büntetés írországi végrehajtásának. Az írek ugyan azt mondják, hogy visszamenőleges hatály nem lehetséges, így az ügyben nincs esély a megoldásra, ám Navracsics Tibor szerint a fent említett különnyilatkozat azt tükrözi, hogy az írek igenis számoltak a visszamenőleges hatály lehetőségével.
A magyar miniszterelnök-helyettes szerint jelentős fejlemény volt, hogy az ügy szerepelt a tanácskozás napirendjén, így a felek megvilágíthatták saját álláspontjukat az összes EU-tagország képviselője, valamint az Európai Bizottság jelenlétében. Sajnálatosnak mondta ugyanakkor Navracsics Tibor azt, hogy nem jött létre háromoldalú találkozó – a két ország igazságügyi tárcavezetője mellett Viviane Reding igazságügyi EU-biztos bevonásával –, mert az „inkább a megegyezés irányába mutatott volna”. A miniszterelnök-helyettes mindenesetre nem zárta ki, hogy a jövőben esetleg tárgyaljanak a magyar fél által javasolt megoldásról, vagyis az említett ír különnyilatkozat visszavonásáról.
Adatvédelem
Az uniós igazságügyi miniszterek tanácskozásán szó volt a személyes adatvédelem uniós szabályozásának kérdéséről is. Az Európai Bizottság – az unió legfőbb javaslattevő-végrehajtó intézménye – e témában rendelettervezetet alkotott. Navracsics Tibor a vitában felvetette: rendelet helyett célszerűbb lenne – több mozgásteret hagyva a tagállamoknak – uniós irányelvet alkotni.
„A személyes adatvédelem kérdésköre annyira érzékeny téma, hogy itt csak a legmagasabb szintű adatvédelmi szabályozás az elfogadható, és attól félünk, hogy ha egy egységes európai rendelet születne, akkor a rendelet megalkotása érdekében tett kompromisszumok leronthatják a szabályozás színvonalát” – mondta a magyar igazságügyi tárca vezetője. Mint hozzátette, ezt az aggodalmat több tagállam is osztotta, így például Nagy-Britannia, Szlovénia, illetve Belgium. A franciák és a csehek nem foglaltak egyértelműen állást, de kétkedőek voltak az uniós rendeletalkotással kapcsolatban. Erre az igazságügyi tárcavezetők decemberben visszatérnek.
Navracsics Tibor szerint – eltekintve az adatvédelmi ombudsman és az adatvédelmi hatóság vezetőjének vitatott kérdésétől – az adatvédelem általános tartalmát illetően külföldi elemzők által is elismerten a magyar az egyik legmagasabb színvonalú jogi szabályozás. „Egy kicsit attól tartunk, hogy ha minket az európai átlaghoz igazítanak, akkor ez rontani fog a szabályozás minőségén” – mondta a miniszterelnök-helyettes
