Amerikai elnökválasztás: elkezdődött a nagy megmérettetés

Az Egyesült Államok keleti parti államaiban helyi idő szerint reggel hatkor - közép-európai idő szerint délben - megkezdődött az amerikai elnök- és szövetségi kongresszusi választás.

A választók arról döntenek, hogy bizalmat szavazzanak-e további négy évre az Egyesült Államok hivatalban lévő elnökének és alelnökének, Barack Obamának és Joe Bidennek, avagy helyettük a republikánus párti Mitt Romneyt és Paul Ryant bízzák meg az ország kormányzásával. Emellett teljes egészében újraválasztják a szövetségi képviselőház 435 szavazati joggal rendelkező és 6 azzal nem felruházott tagját, valamint a 100, hat évre megválasztott szenátor közül 33-at.

Obama vs. Romney élőben az MNO-n

Kövesse az amerikai elnökválasztást az mno.hu-val – hírportálunk élőben számol be a fejleményekről.

A Hír TV tematikus estével jelentkezik az elnökválasztás alkalmából.

Kinek akar hinni Amerika? – a Magyar Nemzet vezércikke

A mostani kedd tulajdonképpen a választási folyamat lezárása, eddig ugyanis már több mint harmincegymillió amerikai állampolgár élt a távolléti vagy a korai szavazás lehetőségével. Maga Barack Obama elnök október 25-én Chicagóban adta le szavazatát, arra buzdítva honfitársait, hogy minél többen éljenek a korai szavazás lehetőségével. A first lady, Michelle Obama is példát akart mutatni: ő levélben küldte el szavazatát.

Kiélezett a verseny

Az elnökválasztási harc állása a választás előestéjén rendkívül kiélezettnek tűnt, több szakértő szerint nem jósolható meg előre nagy biztonsággal a kimenetele. A jelentősebb független közvélemény-kutatási intézetek adatai szerint Obama és Romney támogatottságában országos szinten holtverseny alakult ki, vagy igen szoros, a statisztikai hibahatáron belül volt az állás. A választást eldöntő „billegő”, más néven „csatatérállamokban” – ezek számát a különböző elemzések 8 és 12 közöttire teszik – a hétfőn közölt adatok szerint Obama minimális, de döntőnek nem nevezhető előnyre tett szert.

A szövetségi kongresszus két házával kapcsolatban a legtöbb felmérés a status quo fennmaradását vetíti előre, vagyis azt, hogy a képviselőházban megmarad a republikánus, a szenátusban pedig a demokrata párti többség.

Így választ az Egyesült Államok

Az egyetlen magyar

Egybehangzó értékelések szerint biztosra mondható, hogy a szövetségi kongresszus egyetlen magyar származású tagja, Andy Harris marylandi republikánus képviselő újabb két évre meg fogja őrizni mandátumát. Demokrata kihívója, Wendy Rosen ugyanis egy botrány miatt még szeptemberben visszalépett. Harrisnak most a Rosentől a demokrata előválasztáson vereséget szenvedett John LaFerlával kell megküzdenie, a küzdelembe későn visszalépett rivális nevét azonban támogatóinak kézzel kell ráírniuk a szavazólapra.

Az amerikai elnökválasztást a kétlépcsős választási rendszerben az nyeri meg, aki az egyes államok szavazati eredményei alapján felálló, 538 fős elektori kollégiumban megszerez legalább 270 szavazatot. Az elnököt de jure megválasztó testületbe a szövetségi államok „a győztes pártja mindent visz” elv alapján jelölik ki küldötteiket. Az államok – a lakosság számának függvényében – eltérő számú elektort jelölnek a testületbe.

Ohióra irányul majd a figyelem

A szavazatszámlálás során a kampánystábok és a szakértők figyelme főleg a 18 elektorral rendelkező Ohio államra irányul majd, amelynek mindkét tábor kalkulációja szerint kulcsszerepe lesz a verseny eldöntésében. A küzdelem kiélezettségére utal, hogy Mitt Romney még a választás napján is kampányol Ohióban, illetve a 20 elektorral rendelkező Pennsylvaniában.

Az első exit poll eredményeket a szavazóhelyiségek zárása után hozzák nyilvánosságra. A verseny kimenetele szempontjából fontos „csatatérállamok” közül Virginiában este 7-kor (közép-európai idő szerint hajnali 1-kor), Ohióban és Észak-Carolinában fél 8-kor (fél 2-kor), Floridában, New Hampshire-ben és Pennsylvaniában 8-kor (2-kor), Coloradóban, Michiganben, Minnesotában, Wisconsinban 9-kor (3-kor), Iowában és Nevadában pedig 10-kor (4-kor) zárnak.