Az izraeli nagyköveteknek szerte a világban azt az üzenetet kell átadniuk állomáshelyükön a miniszterelnököknek, államfőknek és külügyminisztereknek, hogy a zsidó állam részben vagy teljes egészében érvénytelennek tekinti a palesztinokkal megkötött szerződéseket, amennyiben az ENSZ-közgyűlés felértékeli a Palesztin Hatóság jogállását „megfigyelői” státusról „nem tagállam megfigyelő államra”.
Mahmúd Abbász palesztin elnök hétfőn az Arab Liga Kairóban megtartott külügyminiszteri találkozóján bejelentette, hogy az ENSZ Közgyűlésén november 29-én szavazást kérnek a palesztin státus kérdéséről. Ez a nap évfordulója lesz az 1947-es ENSZ-határozatnak, amely révén a palesztin mandátumterületet egy zsidó és egy palesztin részre osztotta a nemzetközi szervezet. 1977-ben ezt a dátumot az ENSZ a palesztin néppel való szolidaritás napjának nyilvánította.
A november végi szavazáson a 193 tagállamból várhatóan mintegy 150 támogatni fogja a javaslatot, amely megnyithatja több nemzetközi szervezetben a kaput a palesztin tagság előtt, például a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC).
Az oslói egyezmény
Az 1993-as oslói egyezmények keretében Izrael és a Palesztin Hatóság megegyezett, hogy Ciszjordániát három közigazgatási egységre – úgynevezett A, B és C területre – osztják. Ezt követően Izrael Ciszjordánia egyes részeiről kivonta csapatait. Az „A terület” teljesen a Palesztin Hatóság felügyelete alá tartozik, a „B területet” Izrael felügyeli, de palesztin közigazgatással működik, míg a „C terület” izraeli fennhatóság alá tartozik.
Abbász Obamával is közölte
Mahmúd Abbász vasárnap telefonon közölte Barack Obama amerikai elnökkel, hogy Washington és Izrael ellenvetése dacára kérni fogja az ENSZ Közgyűlésétől a palesztin státus magasabb szintre való emelést. Izrael viszont megpróbál minél több állami és politikai vezető segítségével nyomást gyakorolni Abbászra, hogy vonja vissza kérelmét a palesztin státus felértékeléséről – közölte az izraeli külügyminisztérium egyik vezetője neve elhallgatását kérve.
