A szavazásban 188 ország, köztük Washington legtöbb hagyományos szövetségese a nem kötelező érvényű határozat mellett voksolt, ellene csupán Izrael és a pici csendes-óceáni szigetország, Palau szavazott az Egyesült Államokon kívül. A Marshall-szigetek és Mikronézia tartózkodott.
Barack Obama amerikai elnök tavaly enyhített az utazásokra és pénzküldeményekre vonatkozó korlátozásokon, és úgy nyilatkozott, hogy kész módosítani Kuba-politikáján, de Havannától vár pozitív jelekre, például arra, hogy szabadon bocsátják a politikai foglyokat és szavatolják az alapvető emberi jogokat.
Kuba csalódott Barack Obamában
Mindazonáltal Obama nem oldotta fel az öt évtizedes kereskedelmi embargót és egy amerikai férfi, Alan Gross kubai bebörtönzése véget vetett az amerikai-kubai fagyos kapcsolatok lassú olvadásának. Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter felszólalásában elmondta, hogy Kuba reményeket fűzött Obama 2008-as megválasztásához, és üdvözölték felszólítását a változásra, de az eredmény csalódást okozott. „A valóság az, hogy az eltelt négy évet az embargó folytonos szigorítása jellemezte” – fűzte hozzá.
Az Egyesült Államok képviseletében felszólaló Ronald Godard visszautasította az embargó feloldásáról szóló határozatot és azt a kubai állítást, hogy Washington a felelős a szigetország pénzügyi nehézségeiért. Elmondta, hogy tavaly kétmilliárd dollárt utaltak át amerikaiak Kubába, és Washington jóváhagyott 1,2 milliárd dollár humanitárius segélyt is. Felszólította Havannát, hogy engedje szabadon Grosst, akit 15 évre ítéltek egy internetes hálózat létrehozásáért, amit a kubai bíró államellenes bűncselekménynek minősített.
Rodriguez hatalmas tapsot kapott beszéde után, míg Godard beszédét hűvös fogadtatásban részesítették.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!