„Elég volt a megszorításokból” – fokozódik a helyzet

Munkabeszüntetési akciót hirdettek Spanyolországban és Portugáliában, de leállhat az élet az olaszoknál és a keleti EU-tagállamok lakosai is az utcára vonulhatnak.

A két ibériai országban éjfél óta nincs tömegközlekedés, csak a minimális szolgáltatásokat biztosítják. Összesen minden tizedik metró jár, a légi forgalom pedig leállt: a portugál légitársaság járatainak felét törölték. Mindenesetre a nagyobb európai légitársaságok már most törölték, vagy áthelyezték járataik jelentős részét, főleg a Spanyolországba és Portugáliába tartó utasoknak ajánlják, hogy tájékozódjanak a járatindulásokról.Az Európai Szakszervezetek Szövetsége folyamatosan és elszántan hívja sztrájkra a munkásokat – tehát ez még csak a kezdet. A konföderációk képviseletében a hírportálnak nyilatkozó Judith Kirton-Darling azt mondta: egyértelműen kiderült, hogy a megszorítások nem működnek. Olyan társadalmi egyenlőtlenségeket idéznek elő, amik egyes esetekben visszafordíthatatlanok. „A törekvések nem a gazdasági válságból való kilábalást szolgálják, hanem egy instabil és kiszolgáltatott társadalmat generálnak” – mondta Darling.

Összecsapások, őrizetbe vételek

A BBC beszámolója szerint a spanyol sztrájkolók arra sürgetik a gazdasági vezetőket, hogy hagyjanak fel a további megszorításokkal, azoknak ugyanis rendkívül negatív a hatása társadalomra. A Guardian azt írja: Spanyolországban több mint hatvan embert vettek őrizetbe szerda reggel, miután a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel. Ennek során 34 ember, köztük 18 rendőr megsérült.

• Az OECD értékelése szerint Magyarországon és az euróövezetben is romlottak a gazdasági kilátások. Hazánk ugyanakkor élen jár az államadósság csökkentésében, illetve az idei költségvetési hiányszámot nézve a visegrádi országokat is megelőzzük az Európai Unión belül.

• Októberben 2,73 százalékkal emelkedett a munkanélkülisegély-kérelmek száma szeptemberhez képest Spanyolországban – közölte hétfőn a spanyol munkaügyi minisztérium.

• A munkanélküliségi ráta növekedése az egész euróövezetre jellemző – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat október végi jelentéséből.

• Szeptemberben a 17 tagú euróövezetben 11,6 százalékra emelkedett a szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta az augusztusi 11,5 százalékról. Elemzők 11,5 százalékot vártak. A 27 tagú Európai Unióban a munkanélküliségi ráta nem emelkedett az augusztusi 10,6 százalékról. A legmagasabb munkanélküliségi ráta Spanyolországot (25,8 százalék) és Görögországot (25,1 százalék júliusban) sújtja a közösségen belül.

•A Capital Economics közgazdászai átfogó elemzésükben annak a véleményüknek adtak hangot, hogy ha például Görögország és Portugália távozna a valutaunióból, annak azért nem lenne katasztrofális hatása a világgazdaságra, mivel erre a fejleményre a piaci szereplők széles köre számít.

Spanyolországban a hatóságok kikötötték, részükről rendben van, hogy a polgárok nemtetszésüket fejezik ki a rendszer ellen, de ez csak akkor működhet, ha az ország ellátása 80 százalékban biztosított. Ez alatt azt kell érteni, hogy ha valakit kórházba szállítanak, az alapellátást megkapja, vagy a diákok el tudnak jutni az iskolába – lévén, hogy nem az összes buszsofőr fogott molinót és zászlókat a kezébe. Egyeseknek rossz hír lehet: a Heineken már leállt.

Spanyolok a negatív ranglista élén

Spanyolországban és Portugáliában a feszültséget a nyugdíjak és szociális juttatások megkurtítása, valamint az adóemelések és bérek drasztikus csökkentése okozza. Ismert, Spanyolország a 25 százalékos munkanélküliségi rátájával Európa egyik éllovasa – negatív értelemben. A tüntetésen részt vevők általában arra panaszkodnak, hogy nincsen munka az országban, s hangsúlyozzák: nem arról van szó, hogy kerülnék azt.

Megelégelték a megszorításokat

A szomszédban is a korai órában kezdődtek a megmozdulások, a portugálok között konszenzus született: az Európai Unió, az IMF és az Európai Központi Bank veszélybe sodorják az egységes Európát.

A déli országokban szervezett demonstrációk általában nem mentesek az erőszaktól. Az elégedetlen és meghasonult tüntetők elkeseredettsége az agresszióban teljesedik ki: előkerülnek a Molotov-koktélok, kövek, kukák és égő gumiabroncsok. Görögországban egy korábbi tüntetésen például többen – formabontóan – meztelenül rohangáltak Athénban, de egy idősebb férfi szívrohamot is kapott, s sajnos később meghalt.

Görögországban háromórás munkabeszüntetést hirdettek meg. Franciaországban hivatalosan nem lesz sztrájk, de arra számítanak, hogy sokan csatlakoznak majd az akcióhoz. Az Egyesült Királyságban este menet lesz a megszorítások ellen. A BBC hírportál azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy a grandiózus megmozdulások a kelet-európai tagállamokat is érintik a közeljövőben. Elmondható, hogy az emberek megelégelték a folyamatos megszorításokat és adóemeléseket, amelyeket az országok kormányai azért kénytelenek véghezvinni, hogy a valutalap hitelt nyújtson nekik, legalábbis delegációt küldjön az országba.

Száz olasz városban tüntetnek az európai sztrájknapon

Szakszervezetek és diákok tüntetnek szerdán egész Olaszországban a Monti-kormány és az Európai Unió gazdasági megszorításai ellen. A tüntető egyetemistákat több helyszínen a rendőrség szorította vissza. Munkát és szolidaritást a kizárólag megszorításokból álló gazdaságpolitika ellen Olaszországban és Európában – ezzel a jelszóval tart négyórás országos sztrájkot a CGIL, legnagyobb olasz szakszervezet. Susanna Camusso CGIL-főtitkár az umbriai Terniben, a bezárás előtt álló Thyssenkrupp acélgyárnál vezette a tüntetők menetét. „Az olasz dolgozókat a Monti-kormány és az EU először kifacsarja, utána pedig magára hagyja. Minek kell még történnie, hogy észrevegyék, a munka prioritás?” – kérdezte Camusso.

A száz olasz városban meghirdetett szakszervezeti tüntetéshez a diákok is csatlakoztak. Rómában az oktatást érő megszorítások ellen tiltakozó egyetemisták a képviselőház felé tartanak. A rohamrendőrség többször visszaszorította a tüntetés eredeti útvonaláról letérő csoportokat, amelyek kőzáporral válaszoltak. Üzletek kirakatait is betörték. Torinóban a tüntetők tojással dobálták meg az adóhivatalt, és a diákok betörtek a gazdasági minisztérium irodáiba. Máshol festékbombákkal vették célba a bankokat. Tüntetőket vert vissza a rendőrség Milánóban is.