Egyelőre nem várható pozitív gazdasági fordulat Magyarországon a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) által készített, a magyarországi reálgazdasági ciklus változásait követő mutató szerint. A magyarországi mutató 98,35 pontra csökkent szeptemberben az augusztusi 98,43-ról. A a gazdaság hosszú távú növekedési trendjét jelző mutató értéke 2012. január óta csökken. A 100 pont alatti értékek azt jelentik, hogy a hosszú távú átlagnál lassabb növekedésre van kilátás, a 100 pont feletti értékek ennél gyorsabb növekedést vetítenek előre.
3 százalék alatt
Hazánk jövőbeli lehetőségeit nagyban javítja, hogy múlt hét szerdán az Európai Bizottság elfogadta a kormány által hozott egyenlegjavító intézkedések deficitcsökkentő hatásait, miközben Görögországban küszöbön áll a júliusban hatalomra került hárompárti kormány szétesése, Spanyolországban már 25 százalék fölé nőtt a regisztrált munkanélküliek aránya, és Portugáliában sem lassul az államadósság.
Míg 2012-ben az államháztartási hiányra vonatkozó uniós átlag és az eurózóna átlaga is meghaladja a 3 százalékot, addig a magyar hiány jócskán alatta lesz, a kormány várakozásai szerint 2,7 a mutató. A bizottság számítása szerint 2013-ban 2,9 százalék lesz a GDP-arányos deficit Magyarországon, de még azzal az értékkel is a jobban teljesítő államok között leszünk, és a visegrádi országokat is megelőzzük.
Különbségek
Mint megírtuk, a várható gazdasági növekedést illetően már jelentős eltérések vannak a bizottság és a kormány várakozásai között. A kabinet szerint 2013-ban 1 százalékot meghaladó GDP-növekedés lesz, hiszen az új, illetve második szakaszukba lépő autóipari kapacitásokból (Mercedes, Audi, Opel) 1,2–1,4 százalékos bővülés származhat. A 2013-as növekedési kilátás egyelőre lassú ütemet mutat, azonban az EU és az eurózóna átlagát is meghaladja a bővülés. Az EU-ban recesszió várható 2013-ban, míg a magyar gazdaság növekedő pályára áll. 2012–14 között várhatóan Magyarország produkálja a hetedik legnagyobb GDP-növekedést (2,5 százalék) a tagállamok közül.
A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közli a harmadik negyedévi bruttó hazai termék alakulására vonatkozó első becslését.
Romlott az euróövezeti mutató
Az OECD szerint világgazdasági szinten stabilizálódtak, az euróövezetben tovább romlottak szeptemberben a gazdasági kilátások alapján készített, a reálgazdasági ciklus változásait követő mutató szerint.
Az összes OECD-tagállamra vonatkozó konjunktúramutató értéke szeptemberben az augusztusival megegyező 100,22 pont volt. A kompozit mutató értéke lényegében június óta nem változik, de az év eleje óta is csak a 100,05–100,40 pontos tartományban ingadozott. Az euróövezeti mutató az augusztusi 99,45 pontról 99,35-ra süllyedt. Az euróövezeti konjunktúramutató értéke már másfél éve csökken.
Az Egyesült Államokban immár harmadik hónapja nő a mutató, 100,9-re emelkedett szeptemberben az augusztusi 100,8 pontról. Németországban ezzel szemben sorozatban hatodik alkalommal csökkent, most 98,96-ról 98,70 pontra esett a mutató.
Nincs javulás Közép-Európában
A közép-európai országokban sem javultak szeptemberben a gazdasági kilátások. A konjunktúramutató értéke Csehországban 98,93 pontról 98,78-ra, Lengyelországban 100,13-ról 100,08-ra, Szlovákiában pedig 99,49 pontról 99,39-ra süllyedt.
Az OECD havonta publikálja összetett konjunktúramutatóját, amely 6–9 hónappal előre jelzi a reálgazdasági ciklusban bekövetkező változásokat. A párizsi székhelyű szervezet a mutató kiszámításakor többek között az üzleti megrendelések és készletek állományváltozását, egyes pénzpiaci mutatókat, így a részvényárfolyamokat, az üzleti hangulat változását, illetve a Magyarországhoz hasonló kis, nyitott gazdaságok esetében egyes kulcsfontosságú ágazatok adatait és a legfontosabb kereskedelmi partnerek trendjeit veszi figyelembe.
