Elszigetelné Magyarországot a „szlovén Gyurcsány”

A "szlovén Gyurcsány" gyakorlatilag gazdasági csődöt és hatalmas államadósságot hagyott utódaira, most populista szólamokkal szerezné vissza a bizalmat.

Vasárnap elnökválasztást tartanak Szlovéniában, ahol a gazdasági válság mellett a héten az árvízzel is meg kellett küzdeni. Az ország folyóin levonult árhullám több mint 2200 épületet rongált meg, és legalább 3 milliárd forintnak megfelelő kárt okozott. A természeti csapás a lehető a legrosszabbkor érkezett, mivel a korábban a közép-európai térség éltanulójának számító állam gyakorlatilag 2008 óta képtelen kimászni a mély válságból, amelynek eredményeként tavaly előre hozott választásra is sor került. Az elnökválasztás kétfordulós, de ha az első körben az egyik jelölt 50 százalék plusz egy szavazatot szerez, nem kell második fordulót tartani.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) október végén Londonban ismertetett új regionális helyzetértékelésében mély és jövőre is folytatódó recessziót jósolt a szlovén gazdaságban. Prognózisa szerint a szlovén GDP-érték 2012-ben 2,5 százalékkal, 2013-ban 2 százalékkal csökken. A fő probléma, hogy a recesszió mellett az államadósság is folyamatosan növekszik, amely folyamat az előző szociáldemokrata kormányzás alatt vette kezdetét. A Borut Pahor vezette kabinet 2008-ban került hatalomra, akkor 23,1, míg 2011-es bukásakor 38,6 százalék volt a GDP-arányos államadósság.

Gyurcsány-imitátor

Pahor az államadósság növelése mellett többek között abban is hasonlít Gyurcsány Ferencre, hogy kormányzása alatt gyakorlatilag teljesen szétesett a szociáldemokrata párt, és sokáig úgy tűnt, a parlamentbe sem fog bekerülni. A politikusnak a kudarcok egyáltalán nem szegték kedvét, mivel a mostani elnökválasztáson is ringbe száll, és esetleges sikere vélhetően jelentősen rontaná magyar–szlovén kapcsolatokat emlékezetes kijelentése miatt. „Ahogy véget ér a magyar EU-elnökség, teljes mértékben elszigeteljük Magyarországot. Már most, látták Orbánt valahol az EU elnökeként beszélni? Sehol. Ahogy vége az elnökségnek, Magyarország elszigetelődik” – mondta a baloldali politikus egy háttérbeszélgetésen, amelyről – pechére – kiszivárgott ez a felvétel.

A vasárnapi elnökválasztáson Pahor mellett ringbe száll Danilo Türk eddigi államfő és Milan Zver, aki a jelenlegi kormánypártok jelöltjének tekinthető. Türk 2007-ben nyerte el tisztségét, korábban Szlovénia ENSZ nagykövete volt, majd a ljubjanai egyetemen jogot tanított. Az elnöki pozíció délnyugati szomszédunknál is inkább szimbolikusnak tekinthető, de a tavalyi választást követően ez lesz az első erőfelmérés a politikai erők között. A súlyos gazdasági helyzet természetesen nem kedvez a jelenlegi jobbközép kabinetnek, amelynek támogatottsága 21 százalékra esett.

Elolvadt Türk előnye

A kormány elleni hangulatot próbálja kihasználni Pahor is, ami bizonyos szempontból sikeres is, mivel egy hónappal ezelőtt még 22 százalékos hátrányban volt Türkkel szemben, ami mostanra hat százalékra olvadt. Jelenleg Türk 33, Pahor 27, míg Zver 18 százalékon áll, így mindenképpen lesz majd második forduló. A voksolás Pahor utolsó esélye a politikában, ami az eddigi televíziós vitákon is bebizonyosodott. A baloldali jelölt populista vonalat vett föl, így próbálja kihasználni a kabinettel szembeni elégedetlenséget.

Ez egyelőre elnyerte a nézők szimpátiáját,mivel például a november 5-ei szópárbajon a megkérdezettek 45 százaléka Pahort látta a legjobbnak, míg az eddigi államfő csak 37 százalék szimpátiáját nyerte le. A vitákon bár mindegyik jelölt a válságból való kiútról és annak módozatairól beszélt, de abban egyetértettek, hogy a bankszektort csak abban az esetben lehet talpra állítani, ha jelentős részét privatizálják.